Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
220 KOSZTA LÁSZLÓ hogy 1444-ben a pesti és a budai ferences kolostor átkerült az obszervánsokhoz és ezzel az óbudai lett a környék egyetlen számottevő konventuális rendháza. A királyi udvar közelsége miatt a 15. század második felében leginkább itt székelt a konventuális provinciális és több alkalommal a rendi közgyűlésüket is itt tartották a marianusok.191 A Pest környéki rendházak a konventuális ferences igazgatásban a székesfehérvári őrséghez tartoztak, amelyhez a névadó kolostoron kívül a 14. század közepéig a szegedi, majd később a keszthelyi rendház is tartozott.192 A ferences rendet már szinte az alakulás idején megosztották a szegénység értelmezésével, illetve szigorú betartásával kapcsolatos kérdések. A viták a 14. század elején nyílt szakításhoz vezettek és két, egymással gyakran rivalizáló ágra szakadt szét a rend. A szegénység szigorú megtartását vallókat nevezték obszervánsoknak, míg az e téren némi engedményt tevő másik ág tagjait konventuálisoknak hívták. Az obszervánsok a 14. század közepén Boszniából telepedtek be az országban. Az első évtizedekben élvezve már Nagy Lajos király támogatását elsősorban a délvidéken hozták létre rendházaikat.193 A 15. század elejétől kezdve azonban már az ország más tájain is megjelentek. Zsigmond király pártfogásának köszönhetően először Visegrádon telepedtek meg az obszervánsok. 1425-ben kaptak engedélyt arra, hogy a városban az Anjouk palotája mellett álló Szt. György-kápolna mellé építsék fel a kolostorukat. A király azonban utóbb megváltoztatta tervét és egy teljesen új kolostort épített fel számukra a Boldogságos Szűz tiszteletére. A15. század közepén elpusztult visegrádi rendházat az 1470-es években Mátyás király kezdeményezésére teljesen újjáépítették hatalmas kolostort alakítva ki. Az építkezések az 1510-es évek elejére fejeződtek be: 1513-ban és 1514-ben már itt tartották közgyűlésüket az obszervánsok. A visegrádi ferences kolostort 1540-ben említették utoljára.194 Az obszervánsoknak 1444-ben Cesarini Julián pápai legátusnál sikerült elérniük, hogy a budai és a pesti rendházakat vegye el a konventuáüsoktól. Ezzel a szigorú irányzat a budai királyi palota mellett is megtelepedett. A budai lett az obszervánsok egyik legnépesebb magyarországi rendháza a középkor végén, ahol színvonalas iskolát is működtettek, amelynek egyik tanára Temesvári Pelbárt volt. Igen gyakran, összesen nyolc alkalommal gyűlt itt össze a rend magyarországi közgyűlése és tartományfőnök székhelyének is tekinthetjük a budai rendházat.195 A pesti kolostor fontosságát az adta, hogy közelében volt a Rákosmező, ahol a középkor végén fontos országgyűléseket rendeztek, s a jelenlévők gyakran a ferenceseknél hallgattak misét.196 A visegrádi, a pesti és a budai obszerváns rendházakat a rend igazgatásában az esztergomi őrséghez csatolták, ahová rajtuk kívül még az esztergomi, a tatai és a jászberényi kolostor tartozott.197 Pest tatárjárás előtti kereskedelmi fontosságát mutatja, hogy itt jött létre az egyik első magyarországi domonkos rendház. A Paduai Szt. Antal tiszteletére szentelt kolostort 1233 előtt alapították, s a rendház 1541-ig fennállt. A kolostor a 13. század második felében igen jelentős volt — iskola is tartozott hozzá — és a rend 1273-ban itt tartotta nagykáptalanját.198 Budán az 1240-es évek második felében a Boldogasszony-plébániatemplom mellett épült fel a domonkosok Szt. Miklós kolostora. Az építkezés befejezését jelzi, hogy 1254-ben itt tartották a rend generális káptalanját. A nemzetközi jelentőségű esemény megrendezése elképzelhetetlen lett volna IV Béla támogatása nélkül. A budai kolostor már a 13. század második felében a rend országos központjává vált, amit az is mutat, hogy a 14. század elején itt rendezték be a domonkosok magyarországi rendi főiskolájukat. A domonkos studium generale az egyik legszínvonalasabb szerzetesrendi iskola volt a középkori Magyarországon.199 A budai kolostorral valószínűleg szoros kapcsolatban állt az 1250-es évek végén alapított a Nyulak-szigeti férfi rendház, amelynek feladata a szigeten működő domonkos apácakolostor felügyelete, az apácák lelki életének irányítása volt.200 A két nagy koldulórend mellett két kisebb mendikáns rend is megtelepedett a vidéken. Az eredetileg remeterendként alapított, majd pápai kezdeményezésre a 13. század közepén 191 KARÁCSONYI 1923-1924,1. 222-223.; ALTMANN 1994, 139-141. 192 KARÁCSONYI 1923-1924, I. 33. és 47. 193 KOSZTA 2000, 66. 194 KARÁCSONYI 1923-1924, II. 212-213.; BÚZÁS - LASZLOVSZKY 1994, 281-283. 195 KARÁCSONYI 1923-1924, II. 19-22.; KUBINYI 1973, 161. 196 KARÁCSONYI 1923-1924, II. 137-139. 197 KARÁCSONYI 1923-1924, II. 347, 377. és 385. 198 HARSÁNYI 1938, 80-81.; GYÖRFFY 1998, 544-550. 199 HARSÁNYI 1938, 80-81.; H. GYÜRKY 1981. 22-163.; H. GYÜRKY 1994, 121-130. 200 GYÖRFFY 1973.
