Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
218 KOSZTA LÁSZLÓ a pilisszentléleki kolostor alapjait.171 A harmadik pilisi rendház, a szentlászlói kolostor kezdetei bizonytalanok. Talán már IV Béla adta át Visegrád közelében Kékesen lévő királyi vadászházat a remetéknek, de III. András kezdeményező szerepe sem kizárt. A Szt. László-kápolna körül létrejött kisebb remete telepből valószínűleg fokozatosan fejlődött ki a hozzávetőleg 20-30 remetét befogadó kolostor. Károly Róberttel való kapcsolatukat mutatja, hogy 1308-ben itt rendezték azt a fontos politikai találkozót, ahol Csák Máté Gentilis pápai legátus előtt elismerte Károly Róbert uralmát. A kolostor teljes kiépítése Károly Róbert és Nagy Lajos támogatásának köszönhetően 1350 körül fejeződött be.172 Az ország legjelentősebb pálos kolostora Szentlőrincen a budai hegyekben jött létre. 1290-ben említik első alkalommal a helyet, ahol Lodomér érsek egy remete gondozásra bízta az ott álló Szt. Lőrinc tiszteletére szentelt kápolnát. A kolostor építését az 1300-as évek elején kezdték meg s 1309-ben a rend már itt tartotta nagykáptalanját. A 14. század elején Buda- szentlőrinc lett a pálos rend főkolostora és Pilisszentkeresztről ide tette át székhelyét a rend vezetője, a generális perjel. Az új központ kiválasztását indokolta, hogy a szentkereszti kolostor nehezen megközelíthető helyen feküdt és így kevéssé volt alkalmas az egyre több közösséggel rendelkező rend irányítására. Másrészt a pálosok a 14. század közepén kezdték feladni a teljes elzárkózásra törekvés korábbi eszményét, amit a pasztorációba való bekapcsolódás is mutat. Természetesen az új rendi központ kialakításában a fővárossá fejlődő Buda közelsége is fontos tényezőt jelentett. Már a kezdeti építkezéseket is támogatta Károly Róbert és Buda polgársága. A hajdani kis kápolna helyén felépült első kolostortemplom még kisméretű egyhajós gótikus épület volt. Budaszentlőrinc hírnevét és vallási fontosságát nagymértékben kiemelte,173 hogy 1381-ben Nagy Lajos király itt helyezte el a pálos rend védőszentjének, Thébai Szt. Pálnak Velencéből megszerzett ereklyéjét.174 Ezt követően monumentális építkezésekbe kezdtek Szentlőrincen. A régi kolostortemplomot elbontották, szentélyét Szt. Pál ereklyekápolnájává alakították át és egy új háromhajós templomot építettek.175 A15. század elejétől Budaszentlőrinc Szt. Pál ereklyéinek köszönhetően az ország egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a középkor végén az ország egyik patrónusának tekintették Szt. Pált.176 A szentlőrinci kolostor fénykora Mátyás uralkodására esik. A király gyakran személyesen is felkereste kedvelt pálos remetéit a budai palota szomszédságában álló kolostorban. Budaszentlőrinc a 15. század második felétől jelentős könyvtárral rendelkezett és színvonalas irodalmi tevékenység folyt a rendházban, amely bizonyosan a középkor végi Magyarország egyik legjelentősebb szerzetesi központjává lett.177 Budaszentlőrinc lett a 14. század második felében nemzetközi szervezetté növekvő pálos rend központja, mely nem csak a generális perjel székhelye, hanem vikáriusi központ is lett. Szentlőrinc, mint vikáriusi székhely alá tartoztak a pilisi rendházak és a Gyöngyös melletti veresmarti kolostor.178 Mátyás és II. Ulászló királyok támogatásának köszönhetően, amint arról már szó esett, Pilis és Pest megyékben több elnéptelenedett premontrei és bencés rendházat is átadtak a középkor végén a pálosoknak. Mátyás király a török felett 1475-ben, Moldvában aratott győzelmét Szt. Pál támogatásának tulajdonította, s hálából először a csőti és a zsámbéki premontrei kolostorokat adta át a rendnek, majd néhány esztendő múlva,179 az 1480-as években, a fejéregyházi plébániatemplomot kivette az óbudai prépostság felügyelete alól és a búcsújáróhelyként is szolgáló templomot átadta a pálosoknak. II. Ulászló támogatásával egy újabb kis pálos kolostor épült fel a fejéregyházi templom mellett az 1490-es évek elején.180 Bakócz Tamás esztergomi érsek kezdeményezésére II. Ulászló — mint kegyúr — ezekben az években az üresen álló visegrádi bencés monostort is átadta a pálosoknak.181 így a középkor végén nyolc pálos rendház működött Buda tágabb környékén182 és ezzel Szt. Pál remetéi rendelkeztek a legtöbb kolostorral a szerzetesrendek közül Pilis és Pest megyékben. 171 DAP II. 411. 172 DAP II. 408-410.; GYÖRFFY 1956, 283-284. 173 DAP II. 414-415.; KMTL 634-635. 174 DERCSÉNYI é.n, 49. 175 BENCZE - SZEKÉR 1993, 11-22. 176 KNAPP 1983, 511-553. 177 DAP П. 414-415.; TÁRNÁI 1984, 103-155. 178 HERVAY 1984b, 168. 179 KNAPP 1983, 542.; DAP I. 56. és III. 300. 180 DAP I. 144. 181 DAP HL 223. 182 HERVAY 1984b, 162-163.
