Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor
20 TETTAMANTI SAROLTA Dabas térségében vannak 11. századi sírleletek: Gyón-Paphegyről Kovács László közli egy még lovas-fegyveres sírt is tartalmazó köznépi temetőrész adatait;152 az evangélikus temetőben is előkerült két kora Árpád-kori sír.153 Felsődabasról egy fonott gyűrűt ismerünk, talán temetőből származik.154 E területtől kelet-északkeletre, a Tápió vidéke felé, meglehetősen nagy területen, eléggé gyéren találhatjuk meg a korszak temetőit. Üllő községben feltárásra került a középréteg egy honfoglalás kori nagycsaládi temetője.155 A következő sírleleteket feltehetőleg már inkább a 10. század második felére, utolsó harmadára, vagy a következő század elejére keltezhetjük: Monori erdőről köznépi temető sírjait ismerjük.156 Üllő határában a Hosszúberek-Péteri vasúti megállóhely közelében két sírról157 és ugyancsak Üllőről — közelebbről ismeretlen lelőhelyről — sírokra utaló leletekről (közöttük S végű karikákról)158 tudunk. Gyömrőn előkerült egy lószerszámos temetkezés és egy köznépi temető része.159. A temetők tanúsága szerint feltűnően sűrű a honfoglalás kori lakosság a Tápió vidékén. Északról dél felé haladva először a kókai lovassírokat említjük meg.160 Nagykátáról két adatunk van. A Nagykáta-felsőegreskátai sírok egyikében többek között 47 db köralakú bronz veret volt.161 Ugyancsak Nagykátáról került a Magyar Nemzeti Múzeumba a múlt század végén egy honfoglalás kori típusú nyitott lemezkarperec, amelynek végein ékkőberakás van.162 Far- mos-Büdös-laposról magányos lószerszámos sírt ismerünk.163 Biztosan a honfoglalás korára keltezhető a tápiószelei temetőrész, amelynek leletanyagában többek között kéttagú csüngök, s egyéb veretek vannak,164 valamint az a leletegyüttes, amelyben rozettás veretek találhatók. 165 Valószínűleg e korra datálhatok a Tápiószele-Hegyesen előkerült, lovassírra utaló leletek is.166 Ezt a tájat a honfoglaló magyarok tehát korán megszállták, s mint látni fogjuk, később is sűrűn lakták.167 A vidék alább felsorolt leletegyüttesei valószínűleg még a 10. században, de annak közelebbről meg nem határozható időszakában kerültek földbe. A tápióbicskei temető ismert leletei egy S végű karika és egy arany fejesgyűrű volt.168 Tápiószentmárton-Szentkirályi homokról lószerszámos temetkezést ismerünk, ugyané falu Tónikért nevű részéről ezüst fülesgombot tartalmazó sírleletet.169 Valószínűleg a 10. században kezdték meg a temetkezést két köznépi temetőben Tápiószelén.170 Tápióság-Újtelepről 11. századi női temetkezést ismerünk.171 Lehet, hogy már e században megkezdték a temetkezést a Nagykáta-Kenderhalmon talált Árpád-kori falu templom körüli temetőjében.172 Tápiószelén egy temetőt I. András (1046-1060) denára keltez a 11. 152 KOVÁCS 1985b, 369-386. 153 Leletkataszter 343. sz. 164 Leletkataszter 203. sz.; Magyar Múzeum 1947 június, 41. 155 Leletkataszter 1174. sz.; TARI 1986, 38-39. 156 RÉG. KÚT. 1957, 41—42.; Leletkataszter 687. sz. 157 Leletkataszter 1173. sz.; TARI 1986, 39. és 11. ábra. 158 Leletkataszter 1175. sz.; TARI 1986, 39. és 12. ábra. 159 KOVÁCS 1986, táblázat melléklet és 112.; TARI 1986, 39. és 10. ábra, 2-5. Nem tudjuk a rendelkezésre álló adatok alapján megmondani, hogy egy, vagy két lelőhelyről van-e szó. 160 Leletkataszter 583. sz. 161 Leletkataszter 713. sz. 162 HAMPEL 1892, 379., Vili. kép. 163 RÉG. KÚT. 1963, 62.; DINNYÉS 1985, 39. 164 Leletkataszter 1081. sz.; Kép: BÁLINT 1991, XXXVI. t. 20., XL. 1.17.; MESTERHÁZY1991,240. a honfoglalók első nemzedékének idejére keltezi. 185 Leletkataszter 1083. sz.; MESTERHÁZY 1980, 103.; RÉVÉSZ 1993, 357., 361-362. 166 Leletkataszter 1079. sz.; DINNYÉS 1973, 46. és XI. t. 6-10. 167 A sírleletek nem ásatások során, hanem véletlenszerűen kerültek napvilágra. Az adatok el nem kallódásában azonban nagy szerepe volt a Blaskovich-testvérek odafigyelésének, valamint a későbbi múzeum tevékenységének. Más, lelőhelyben szegény vidékekkel szemben egyik oka ez lehet az itteni leletgazdagságnak. Itt kell utalni egy bizonytalan adatra: Tápiógyörgyéről a Leletkataszter 1076. sz. alatt lovassírt említ, leletek hiányában azonban kérdéses a kora. 168 Leletkataszter 1075. sz. 169 Leletkataszter 1087. és 1086. sz.; DINNYÉS 1973, 46-47. 170 Leletkataszter 1078. sz.: Tápiószele-Félegyházi-dűlő néven. A lelőhely ma Tápiószőlőshöz tartozik. Kép: BÁLINT 1991, XL. t. 17.; Leletkataszter 1084. sz.: A Szumrák-dűlőben feltárt szkíta temetőben egy kora Árpád-kori sír. 171 DINNYÉS 1973, 47. és XII. t. 1^. 172 RÉG. KOT. 1982, 82.
