Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor

HONFOGLALÁS KOR ÉS KORA ÁRPÁD-KOR 21 századra,173 bár valószínűleg már az előző században is temetkeztek ide. Egy másik lelete­gyüttest Béla herceg (1048-1060) denára datál.174 A megye délkeleti szöglete, az Abony, Cegléd, Nagykőrös bezárta térség ismét gazdag honfoglalás kori leletekben. Törteién pompás viseletben és felszereléssel eltemetett lovasok sírjait találták két helyen is. Lószerszámjuk rozettás kantárveretekkel díszített.175 (5. kép) Egy harmadik törteli sírleletben kéttagú csüngök voltak.176 Abonyból két híradásunk van öwereteket tartalmazó sírleletekről.177 Cegléd határában egy szórvány veret és talán két lovassír képviseli a korszakot.178 A megye egyik legjelentősebb lelete a Nagykörös-Fekete dűlői. Két férfi sírjában veretes öv, lábbeli és lószerszámveretek, fegyver, lószerszám, lócsontok, I. Berengár (888-924) 2 db denára voltak a lényegesebb leletek. A 2. sírban fekvő férfi övének díszei abba a stílusba és lelethorizontba tartoznak, amelyet Mesterházy Károly, mint a leg­közvetlenebb keleti párhuzamokkal rendelkezőt, az első nemzedék sajátjának tulajdonít.179 (6, 7. kép) A város határából egy női sírleletet ismerünk még, kéttagú csüngős ruhadísszel.180 Jászkarajenőn lovassír került elő 11 db kéttagú csüngővei.181 Kora Árpád-kori temető kevesebb van, mint honfoglalás kori. Abony-Piócás-parton elő­került egy lovassír, amelyben szablyamarkolatú kard volt.182 A 10. század második felére is keltezhetők ugyanitt a bolhásparti sírok.183 Nagykőrös-Szárazdülőben, valamint a Barátszilos és Homolytája dűlőkben a 10. század végén induló köznépi temető vannak, amelyek használata a következő században folytatódik.184 A 11. századi lelőhelyek közül Dánszentmiklós-Tetveshalmon a templom körüli temető éremleletei I. Béla király (1060-1063) veretével indulnak.185 A Cegléd határában ismert Árpád- kori templomos települések közül a Nyúlfülehalmon feltárt temetkezések közül az egyik leg­korábbi Péter király pénzét tartalmazza. Itt a templomot egy korábbi köznépi temető területére építették.186 Nagykőrös határában a Szerhalom-Homolytája néven ismert 13. századi rotun- dánál 11. századi sírleletet ismerünk.187 Legvégül egy, a megye délkeleti csücskében, Kocséron előkerült temetőrészről kell megemlékeznünk, amelyet Béla herceg (1048-1060) pénze keltez. Egyéb ismert leletek: 2 db S végű karika, sodrott bronz nyakperec, 2 db négyszögletes átmet- szetű huzalból készült, elhegyesedő végű bronz karperec, aranyfóliával díszített fekete pasz­tagyöngyök, csont bogozó, vaskés töredéke.188 Végigelemezve a honfoglalás és kora Arpád-kor legjobban keltezhető forráscsoportját, a sírleleteket, át kell térnünk a 10-11. századi falvak, az e korbeli településhálózat feltérképez- hetőségének kérdésére. A kutatás jelenlegi állása szerint lehetőségünk van arra, hogy a megye dunántúli részén, valamint a Duna balparti térségek egy bizonyos északi szeletében a 10-11. századi települési hálózatról valószínű képet kapjunk.189 Mindkét területen vannak magasabb hegységek és lankás, dombos vidékek. Sajnos alföldi, kifejezetten síkvidéki terepet nem tudunk ily módon bemutatni. A közölt térképmelléklet (8. kép) tanúsága szerint a Duna mindkét 173 Leletkataszter 1080. sz. 174 Leletkataszter 1082. sz. 175 Törtel-Demeter tanya: Leletkataszter 1163. sz.; SZŐKE 1962, 14-17., 71., 83.; MESTERHÁZY 1980, 102.; RÉVÉSZ 1993, 361-362.; Képek: A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG, 356.1-2. kép, 357. 3-6. kép.; Törtel-Nyilas-Besnyő dűlő: RÉG. KÚT. 1964, 53; PÁRDUCZ 1967, 132-133. 176 Leletkataszter 1164. sz.; Kép: BÁLINT 1991, XL. t. 23. 177 Leletkataszter 2, 4. sz. 178 Leletkataszter 142. sz. és BENKŐ 1982, 66. A két lovassírnak a honfoglalás korára keltezése fennmaradt leletek hiányában bizonytalan. 179 Leletkataszter 7lS. sz.; DIENES 1960, 177-187.; MESTERHÁZY 1991, 238. 180 SIMON 1987, 83. 181 Azonos a Leletkataszter 513. sz.-al; MÁRTON 1910, 199.; Kép: BÁLINT 1991, XLV t. 9. 182 BENKŐ 1980b, 235-245.; KOVÁCS 1990, 41. 183 Leletkataszter 3. sz. 184 SIMON 1985, 337-338.; SIMON 1987, 85. 185 RÉG. KÚT. 1977, 80. Tari Edit szíves szóbeli tájékoztatása szerint a temető valószínűleg templom körüli. 186 Leletkataszter 141. sz.; TARI 1995, 78. 187 A rotundáról 1. MOLNÁR 1972, 35., 42. A sírleletről Simon Lászlótól tudok. A ludaspusztai rotunda Molnár Vera szerint (i. m. 37-38.) a 11. századra keltezhető. Körülötte Simon szerint nincs korai temető. Megköszönöm Simon László tájékoztatását a Nagykőrös határából ismert templomos helyek keltezéséről. 188 Múzeumi és Könyvtári Értesítő 6 (1912) 161.; SZABÓ 1938, 30-31. és 73-80. kép. 189 MRT 7. 5. és 6. térképmellékletek, valamint MRT 9.14-15. és 5-6. térképmellékletek: a volt budai, szentendrei, szobi, váci járások területe.

Next

/
Thumbnails
Contents