Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor
14 TETTAMANTI SAROLTA részük, szintén eléggé határozott csoportban a megye délkeleti szögletében található.53 Mint alább látni fogjuk, ezek a részek sírleletekben is kiemelkedően gazdagok. Számarányában azonban az első forráscsoport sokkal kisebb jelentőségű, mint a második, a régészeti. Igazolva látjuk Kristó Gyula nézetét, amely szerint a törzsnéwel történt faluelnevezések nem kizárólagos forrásai a korabeb telepítési és települési mozgalmaknak.54 Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy konkrétan néhány törzsnévi helyneves, volt, vagy ma is meglévő településen, határában, vagy tágabb környékén megvan(nak) a 10. századi lelőhely(ek): például Budakeszi, 10. századi temető (ismertetését 1. alább). III. A korai Árpád-kor Az ezredforduló tájékára, István király uralkodásának idejére érnek be azok a történelmi folyamatok, amelyek tulajdonképpen már a honfoglalás pillanatától kezdetüket vették: a törzsek népének egyre állandóbb szállásokon való letelepedése, a fölöttük való uralmi rendszer megszilárdulása, egy kézben összpontosítása, az országnak, mint egy politikai és gazdasági egységnek a működése. István király apja nyomdokain, de minőségileg magasabb fokon, megkezdi és uralkodásának végére lényegében be is fejezi az európai típusú feudális magyar állam megteremtését. Megszervezi a világi közigazgatást (vármegyerendszer) és az egyházi hierarchiát (püspökségek). A mai Pest megye területének korai vármegye beosztása az ország többi részén megfi- gyeltekhez képest sajátosan, eltérően alakult. 1009-ben, a veszprémi püspökség alapítólevelében történik említés Visegrád vármegyéről, a későbbi Pilis megye elődjéről. Ispánsági központja a Visegrád-Sibrik dombi római táborból átépített vár volt.55 A középkori Nógrád megye valószínűleg létrejött már all. század közepére. Szervezetébe későbbi Pest megyei részek minden bizonnyal beletartozhattak, például Vác.56 Magának Pest megyének Szent István kori meglétére nincsenek adataink.57 Az egyházmegyei szervezés szerint területünkön egyrészt a veszprémi püspökség (Visegrád vármegye), másrészt az István király uralkodásának utolsó éveiben alapított váci püspökség osztozik.58 A század-, ill. ezredforduló idején három jelentősebb központja van területünknek. Óbudáról, Kurszán fejedelem feltételezett és vitatott székhelyéről már föntebb szóltunk. Árpád, majd Géza és István idején nincs különösebb szerepe, a későbbi civitas a Péter alapította prépostság mellett alakult ki. Érdekes hagyomány itt az Árpád vezér sírjáról szóló, a sír fölött Fejéregyháza néven királyi kápolna épült. Anonymus Pest várát említi, ahol Taksony izmaelitákat telepített volna le.59 Visegrádon a feltételezett ispánsági vár mellett jelentős település volt az ásatások tanúsága szerint.60 A váci püspökség székhelyének, Vácnak 11. századi életéről van néhány írott forrásadatunk, korai székesegyházából kevés kőemlékünk, a székhely körüli településről régészeti emlékanyagunk.61 Ezek után vizsgáljuk meg, milyen települési képet rajzolnak ki a régészeti leletek területünkön. Honfoglalás- és kora Árpád-kori régészetünk sajátossága, hogy elsősorban a sírleletek segítenek e munkában. Több mint 100 éve kerülnek elő sírok, temetőrészek, temetők, eleinte inkább véletlenszerűen, majd egyre inkább tudatos feltárások eredményeként. A települések kutatásának eredményeit csak igen korlátozott mértékben használhattuk föl — az ásatások elenyésző száma miatt elsősorban a topográfiai terepbejárások adataira támaszkodva — a térség 10-11. századi történetének ábrázolásakor. Tehát a sírleletek alapján mutatjuk be a megye honfoglalás és kora Árpád-kori településtörténetét.62 Ezt megelőzően azonban röviden 53 KNIEZSA1938,456-461.; KRISTÓ-MAKK-SZEGFÚ 1973-1974,1. 32-39. - A Budapest körüli gyakoriságukat már Györffy György megállapította, e tényre is alapozta a fejedelmi telepítési politika elméletet: GYÖRFFY 1959, 27. 54 KRISTÓ 1976, 38-44.; KRISTÓ 1977, 211-223. 55 KRISTÓ 1988, 251-254.; SZŐKE 1980b, 35-37. 56 KRISTÓ 1988, 430-431. 57 KRISTÓ 1988, 432-434. 58 KRISTÓ 1988, 428-430. 59 GYÖRFFY 1973, 262., 264., 267-268.; HKÍF 346.; GYÖRFFY 1973, 259-260. 60 SZŐKE 1980b, 35-37.; KOVALOVSZKI 1985, 41-49.; GRÓF 1993, 513-514. 61 MRT 9. 382., 390., 396., 399. (31/1. lelőhely), 411., 413., 414., 417. (31/2. lelőhely). 62 A Pest megye területén ismert sírleleteket a Fehér Géza, Éry Kinga és Kralovánszky Alán által készített leletkataszter alapján gyűjtöttük össze. Hivatkozási mód: Leletkataszter. Természetesen figyelemmel kísértük az azóta
