Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor
HONFOGLALÁS KOR ÉS KORA ÁRPÁD-KOR 13 hatalmat gyakorló, az ország lehetséges központjában, jó átkelőhelyek, révek közelében (a megyeri, a tabáni-pesti) alakították ki udvarhelyeiket. Kurszán téli szállása Óbuda (a római kori katonai amfiteátrum romjai, Kurszán vára), Árpád nyári szálláshelye a Csepel sziget. A két helyet Györffy Anonymus nyomán jelöli meg.43 Kurszán 904. évi halála után Árpád magához ragadja birtokait. Ez idő után a Duna mentén Árpád, s leszármazottai szinte egyedül birtokolnak. Például a Kartal-Kurszán nemzetség későbbi oklevelekben leírt, de valószínűleg ősi birtokterületeit az Árpád-nemzetség tagjai foglalják el. Ezt bizonyítanák többek között az Üllő és Taksony helynevek. Taksony fejedelem szállásait a keleti folyópartra helyezi át, nyugatról jövő támadástól óva azokat.44 Ekkor hadvezére Apor kapta a jobbparti fejedelmi partvonalat. Az Apurig-Aporügy patak mentén lett volna nyári szálláshelye (a későbbi Szentendre).45 Árpád halála után Tétény vezér lesz a gyula. Téli szállásának emlékét őrzi a Tétény helynév (Nagytétény). Fiai Horka, Gyula és Zombor. Utóbbiaktól származik a Maglód nemzetség. E személyiségek birtokait is jelzik a helynevek. Ha Horka nevéből származtatható a Hártyán, Harkány helynév, akkor ezek fejedelmi területeket jeleznek Dunakeszinél, ezen kívül Váchartyán, s távolabb Újhartyán térségében.46 Kristó Gyula cáfolja Györffy elméletét. Cáfolatának alapja, hogy kutatásai szerint a Taksony helynév kivételével, amely 972 körül keletkezhetett, a többi Györffy által idézett helységnek később élt hasonló nevű személy is adhatott nevet.47 Egy későbbi munkájában már nem a fejedelmet, hanem egy, a 11. században élt Taksony nevű személyt tartja a falu névadójának 48 E témához tartozik még, hogy Kristó legújabban közzé tett kutatásai szerint Anonymus Kurszánja nem azonos a honfoglalás kori Kusál nevű fejedelemmel. Kurszán, a Kartal-Kurszán nemzetség birtokszerző őse a 11. század eleje és a 12. század közepe közötti időben élt. így az óbudai fejedelmi szállásra vonatkozó elmélet sem állná meg a helyét.49 Magunk a régészeti leletek összegyűjtése és tanulmányozása során arra a következtetésre jutottunk, hogy az ország földrajzi, s feltételezetten uralmi középpontjában, a Duna mentén nem mutatható ki intenzív korai megtelepedés.50 A Csepel szigetről egyáltalán nincs e korból sírleletünk. Ezen a ponton kell szót ejtenünk egy forráscsoportról, a törzsnévi helynevekről. (A honfoglalás kori magyar törzsek nevei köztudomásúlag: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi). Sokáig általánosan elfogadott nézet szerint a törzsi közösség bomlásának, az egyes törzsekből származó csoportoknak a század második felében, vége felé szétszórtan történt letelepülésének, letelepítésének folyamatát tükrözi megjelenésük. Györffy György többször részletesen kifejtett elmélete szerint e helynevek a csatlakozott török népek neveivel együtt a fejedelem katonai kísérete tagjaiként a székhelyek, központok védelmére szervezetten széttelepítettek falvait jelzik.51 Kristó Gyula csupán három dolgot állít (amivel lényegében az egész elmélet lába alól kihúzza a talajt): 1. törzsnévi helynevek a 11. század eleje után is bőven létre jöhettek; 2. nem az idézett politikai, katonai intézkedések következtében keletkeztek; 3. nem minden törzséből messze szakadt közösség nevezte el törzséről a faluját. Nem lehet a települési mozgalmakat e helynevek alapján nyomon követni. Kristó szerint a 10-11. század fordulóján és a következő század folyamán történt spontán belső vándorlási, letelepedési folyamatok egy részének eredményei e faluelnevezések.52 A törzsnévi helynevek a megye területén sajátos módon úgy csoportosulnak, hogy legnagyobb számú előfordulásukat a főváros térségében és a hozzá ENy-E-EK felől közvetlenül csatlakozó területeken találjuk meg. Másik 43 GYÖRFFY 1970, 201. 44 GYÖRFFY 1970, 201., 202., 205., 207. 45 GYÖRFFY 1977, 50. 46 GYÖRFFY 1970, 217., 231-232. - A Horka - Hártyán, Harkány azonosítás KRISTÓ-MAKK-SZEGFÚ 1973- 1974, I. 56. szerint bizonytalan. Harkány, mint Sikátor falu előző neve: MRT 9. 94. (8/1. lelőhely). A Gyula-Zombor nemzetség környékbeli birtoklásáról: MRT 9. 90. (7/3. lelőhely, Göd falu) és 366. (28/6. lelőhely, Sződ falu). 47 KRISTÓ 1976, 30-35. 48 KRISTÓ 1995, 259-260. 49 KRISTÓ 1996, 95-108. - Kristó még a két fejedelem szerepét is megcseréli: Árpád volt a főfejedelem, a kündü és Kusál a gyula (uo. 85.). 60 Egyedül a főváros térségében vannak nagyobb számban a korai rangos leletek. Ennek egyik oka a jobb hatásfokú kutatás is lehet. Itt idézzük Révész Lászlót, aki Györffy Duna menti fejedelmi szállásterület elképzelését a régészeti bizonyítékok hiánya miatt vitatva, a magyar nagyfejedelmek hatalmi központját a 10. század első felében a Felsö-Tisza vidékére helyezi: RÉVÉSZ 1994, 147.; RÉVÉSZ 1996, 202-203. 51 KNIEZSA 1938, 371.; GYÖRFFY 1959, 26-27., 156.; 1973, 256.; 1977, 104-105.; 1984, 606-613. 52 KRISTÓ 1976, 38-44.; KRISTÓ 1977, 211-223.
