Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 137 gulatlannak aligha nevezhető vizsgálat azzal a korban jól ismert formulával zárult, hogy mivel a nemzetség más ágába tartoznak, ezért nem illeti meg őket a birtokrész, így a birtokot Péternek ítélték.460 Péter később más bírák mellett szolgált, amikor 1355-ben végrendelkezett és felsorolta birtokait, azok nagy része — valószínűleg a fentiekhez hasonlóan szerzett — birtokrészekből állt. Jószágai egy baranyai birtokrész kivételével mind Pest megyében feküdtek. Csak néhány puszta volt teljes egészében az övé, de volt háza Budán, Budafelhévízen, Pesten és Szávaszentdemeteren. Péter példája a családban több követőre talált, valóságos litterátus-dinasztiáról beszélhetünk esetükben. A Péceliek az Anjouktól kezdve egészen a 15. század közepéig, sőt egy másik ágon még tovább is, mindegyik generációban taníttatták gyermeküket. A vagyont azonban csak azok az értelmiségi családtagok tudták gyarapítani, akik Péterhez hasonlóan familiárisként kúriai szolgálatot vállaltak.461 Péceli Benedek 1461 és 1472 közt királyi jogügyigazgató volt462 A Gyömrői család is nevelt litterátusokat: 1446-ban Mátyás deákról olvasunk a famíliában 463 Az csak természetes, hogy amikor a Jagelló-kor végén a megye állandó írnokot fogadott, megyebélit választott Maglódi János személyében.464 * A családban a litterátusi pálya nem volt új keletű, Maglódi László hosszú kúriai szolgálat után a királyné szolgálatába állt, 1439-ben királynéi jogügyigazgató és a királynéi kunok kapitánya volt.466 Sári Péter Hunyadi János kormányzói kancellárja volt, pályáját még Ulászló alatt kezdte, de Mátyás alatt is kúriai szolgálatban maradt mint a különös jelenlét helytartója.466 A Solt széki Majosházi Balázs budai várnagyként működött.467 A hivatalához közeleső megyében, Pestben szerzett magának birtokot az eredetileg Hont megyei Keszi Benedek is, aki 1453-tól 1461-ig országbírói ítélőmester volt és Érden, Berkin szerzett birtokrészeket, ez utóbbi után a Berki nevet is használta 468 Még Mátyás uralkodásának utolsó éveiben lett jogügyigazgató az eredetileg ugyan nem Pest megyei, de itt is birtokokat szerzett, majd letelepedett Borsvai Benedek is.469 Közülük számosán beiratkoztak a bécsi vagy a krakkói egyetemre. Lébi Lőrinc és Tétényi Lázár a krakkói egyetemen végeztek tanulmányokat. A bécsi egyetemet jártak közt még több Pest és Pilis megyei köznemes nevével találkozunk 470 1460-ból származik egy középes nagyságú birtok becsűje, a főváltságban elmarasztalt Szadai Szebold Pest megyei birtokaié, ami az ingóságokat is magában foglalta. Szadainak két lakott falu: Veresegyház és Szada és két puszta volt a birtokában: Ivacs és Szávateleke. Szadainak budai ingatlanai is voltak: négy ház vagy házrész, valamint volt Budán szőleje is. Azt persze nem tudhatjuk, hogy felesége mennyit rejtett el a becsüsök elől, meg kell elégednünk az oklevélben foglaltakkal. Szadai saját birtokában volt 7 hordó bor, 15 ló, ebből 10 csődör és 5 kanca (equus equatiales), háromnak csikajai is voltak, valamint egy tehén. Volt egy 11 öl hosszú szénaboglyája (unum acervum feni 11 cubitorum in longitudine). Ezen kívül részben a jobbágytelkek tartozékaiként szántóföldek, makkos- és fenyves erdők, cserjések és szőlők, melyeket összesen 150 márkára értékeltek. A két faluban volt összesen 52 lakott és 25 pusztán álló jobbágytelek. Mindegyik telekhez — akár lakott volt, akár pusztán állt — négy kaszaaljnyi kaszáló tartozott. Volt Szadainak egy saját porig égett pusztatelke, melyhez 150 kaszaalja rét tartozott. A nemesi telket, a későbbi birtokosok, a Rozgonyiak sem építették újjá. Volt még egy halastó, három felülcsapó vízimalom, melyeknek azonban elapadt a vizük, két csobogó kút (putei effluentes), két templom középütt emelkedő toronnyal. A veresegyházi és a szadai templomok tornyai tehát nem külön álltak, vagy utólag voltak egyik-másik oldalhoz toldva, hanem a hajó síkjában bizonyára a szentéllyel szemközti főhomlokzat fölé voltak emelve. Ivacs pusztán volt még egy harmadik pusztán álló templom is. Ivacs területe 32 teleknek alkalmas szántót és rétet foglalt magában.471 A budai káptalan több birtokrésszel rendelkezett Pilis megyében. A Pilis megyei Szenesén fekvő 1467-ben egy nemesi kúriát, hat jobbágytelekhelyet — hogy lakottak voltak-e, nem 460 Jászói konv. országos It. Acta ab anno 2-22. (DF 251 694.). 461 DRASKÓCZY 1984. 462 DRASKÓCZY 1984. 463 DL 14 592. 464 1. A megye kormányzata című fejezetet. 466 BÓNIS 1971, 134. 466 BÓNIS 1971, 166.. 467 MAKRAI 1958, 91. 468 MAKRAI 1958, 166. 469 BÓNIS 1971, 278. 470 SCHRAUF 1893, 10., 24., a bécsieket felsorolja MAKRAI 1958, 93. 471 DL 15 531.
