Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor
12 TETTAMANTI SAROLTA medencébe. A medence keleti fele a Duna vonaláig ekkortól kezdve magyar kézen van. 899-ben Arnulf frank király az itáliai császári cím megszerzése céljából itáliai hadjáratra bérelte föl a magyarokat. Emiatt szabad átjárásiak lett Pannónián, s Arnulf halála után, a sikeres kalandozást befejező és visszatérő sereggel együtt 900 nyarán elfoglalták ezt az országrészt is. Ezzel az új haza meghódítása befejeződött 35 Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar honfoglalás történetének nincsen olyan egykorú krónikása, aki kifejezetten ezzel az eseménnyel foglalkozna, s nemcsak utalásszerűén írna róla. Anonymusnak a 13. század elején készült gestája az első ránk maradt ilyen munka.36 A honfoglalás, ill. Pannónia megszállásának eseménytörténetében a krónikák (Anonymus és Kézai) adataiból származóan több, megyénk területén lévő — nyilvánvalóan többségükben utóbb keletkezett — helynévvel találkozunk. Nagyjából keletről nyugat felé haladva: Galga folyó, Verőce vize, Ipoly folyó, Szob-rév, Megyer-rév, a Rákos vize, Pest vára, délen a Tetétlen hegy (Kőröstetétlen), Soroksár, a Nagysziget (Csepel sziget), túl a Dunán Felhévíz, Attila király városa — máshol Etzelburg, Kurszán vára —, a torbágyi erdő, Sóskút mezeje, Százhalom, Diósd.37 Anonymus írja, hogy Árpád fejedelem birtoka lett a Csepel sziget, valamint azt is, hogy Kurszán apja Kündünek (a hét fejedelmi személy, a hétmagyar egyikének) Árpád földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diósdig, fiának pedig egy várat, amely Kurszán várának neveztetett el.38 A honfoglalás után következő fél évszázad történetére a fokozatos beilleszkedés, megtelepedés mellett elsősorban a Nyugat-, Dél-, Kelet-Európába vezetett kalandozó hadjáratok nyomták rá a bélyegüket. Cél a zsákmányszerzés, a kincsek minden fajtája iránti vágy Ezt bizonyítják többek között azok a honfoglalás kori magyar sírok, amelyek nyugati, vagy bizánci pénzeket tartalmaznak. E korszakot végül az európai hatalmak fokozódó összefogása nyomán a 955-ben elszenvedett augsburgi vereség zárja le.39 Az új fejedelem, Taksony idejében kényszerűen megváltozik a Magyar Fejedelemség külpolitikája. A szomszédokkal való békés viszony — kivétel a Bizánccal 957-971 között folytatott háborúskodás — és a határvédelem, a gyepű kiépítése lett a legfontosabb jellemzője ennek az időszaknak.40 Azonban a markáns kül-, de főleg a belpolitikai változások, változtatások elsősorban már Taksony fia, Géza idejéhez kapcsolódnak Ш. nevéhez fűződnek, aki 972 tájától fejedelem. Géza Esztergomot teszi állandó székhelyévé. Erős hadsereget szervez, amely csak az ő irányítása alá tartozik. Seregének fő ereje a katonáskodó jobbágyréteg, a fejedelmi katonai kíséret. A fejedelem 972-ben megkeresztelkedik, a keresztény térítés az országban megkezdődik. Ez nem jelentéktelen része a saját korában modem európai állam megszervezésének. Azonban az uralom központosítására szolgáló törekvések nem lehettek volna eredményesek a gazdasági, társadalmi fejlődés szolgáltatta alapok nélkül. A Kárpát-medencében eltöltött fél évszázad alatt fokozatosan átformálódott az életmód. A nagyállattartó, de a téli szállásokon már földet művelő félnomád magyarság egyre inkább állandó településeket alakított ki. Megteremtődtek és erősödnek a korai feudális gazdasági, társadalmi berendezkedés feltételei.41 A honfoglalás utáni letelepedés, elhelyezkedés rendjének megrajzolására tett kísérletet Györffy György. A honfoglaló magyarság eredendően félnomád gazdálkodási módját véve alapul, elsősorban a fejedelmi család, az udvari főemberek, nemzetségfők téli, nyári legelőváltó vándorlása szerint váltakozó szálláshelyeit (az esetleges későbbi királyi, hercegi birtokközpontok helyét), az e családok tagjainak neveiből származó helynevek alapján ábrázolta. Nézete szerint e helynevek mind a 10. században élt személyiségektől származnak.42 Rekonstrukciója nyomán a későbbi Pest megye területén főleg a Duna mentén lehetne a korai uralmi viszonyokat megfigyelni. A két fejedelem, Kurszán a kündü, a névleges és Árpád a gyula, a tényleges 35 GYÖRFFY 1984, 587-605. 36 HKÍF 5., 277-347. 37 HKÍF 316., 321., 327., 331., 332., 334., 335., 346. - Anonymus 33., 38., 44., 46., 47., 49., 50., 57. fejezetek. - A szobi révről Kézai krónikájának 26. fejezete ír: HKIF 1995, 352. 38 HKIF 1995, 327. (44. fejezet), 285., 287., és 332. (46. fejezet). - Attila király városa alatt a római kori Aquincumot kell érteni, 1. uo. 281. 39 A kalandozások eseménytörténetéről 1. részletesen GYÖRFFY 1984, 651-701. 40 GYÖRFFY 1984, 707-716. 41 GYÖRFFY 1984, 717-748. 42 GYÖRFFY 1970, 191., 192., 196., 199-200.
