Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
fát az itteni Eresztvény erdőn — a köznevek az erdők esetében gyakran tulajdonnevekké váltak — a csekekátaiak és az egreskátaiak azonban elűzték őket.352 A Vecsés-Nagykőrös vonaltól nyugatra fában valamivel gazdagabb vidék következett. Az ócsai ősláp és turjános őrzött meg mára csak valamit e vidék természetes növényzetéből. Inárcson több erdőrészről is hallunk, a nevek részint az egykori birtokosra (Pap), részint a fekvésre (Elülsőerdő), részint a növényzetre (Mogyorós) utaltak. A kakucsi, vacsi, pótharaszti erdők neveiben szereplő haraszt név a fenti adatokkal szemben, melyek silányabb faállományra vonatkoztak, lehet, hogy komolyabb kocsányos tölgyesekre utalt.353 Tipikus lápi liget képe bontakozik ki előttünk egy vacsi 1520-as adásvétel kapcsán, ahol az Altalsár nevű rét felé eső erdőt emlegetik.354 Gyónón és Esőn (a mai Tatárszentgyörgy határában) aztán ismét már csak bozótosok voltak: Vékonytövise, Hosszűberek, Nyárasberek, Kőrösberek, Géres, Jegenyés és Dénesfája.355 A Duna mellett le egészen a solti részekig ártéri erdők húzódtak, ilyenek feküdtek Harasztiban, Taksonyban, Dömsödön, ahol hat hold használat alatt levő erdőt mértek fel, Kápolnán és Szentivánon 356 A Csepel-sziget erdei még álltak, azonban az uradalom nagyon vigyázott rájuk. 1497-ben a szentmártoni (ma Szigetszentmárton) jobbágyok a kulcsi erdőben vágtak fát, a ráckeviek 1464-ben Mátyás királytól kieszközölték, hogy az egész szigeten száraz fát gyűjthessenek 357 A Duna az esztergom-visegrádi kanyarulata után nemcsak olyan nagy hordalékkúpokat épített, mint a Szentendrei-, Csepel- vagy Margitsziget, hanem kisebbeket is. Ezek a néhány év alatt egy zátonyból kinövő, majd ugyanolyan gyorsan elfogyó szigetek a Duna-menti Pilis és Pest megye gazdálkodásának egyik különleges ágát képezték. Az 1450-es évek végén egy ilyen sziget nőtt a ráckevei Duna-ágban a Dák nevű sziget felett, melyet a Solt székben birtokos Szentiványiak kértek fel maguknak.358 1485-ben több ilyen kis sziget is Ety tartozéka volt359 Mire lehetett egy ilyen szigetet használni? Halászóhelyet lehetett rá telepíteni, de fontosabb volt, hogy mivel a növényzet gyorsan benőtte, favágásra is alkalmas volt. A Százhalommal szembeni Csáksziget fáit pl. 1477-ben az érdiek vágták ki, a kihallgatott tanúk csak annyit tudtak a szigetről, hogy idáig mindkét falu lakói élték, de hogy melyikhez tartozik valójában, azt megmondani nem tudták.360 Leginkább csak a királyi vadászatok emlékét ismeijük. Ha eltekintünk a Budai-hegységben és a Pilisben folyó vadászatokról fennmaradt forrásoktól, pl. a zsámbéki vadászkastély említésétől, akkor a mai megye területéről még három vidék vadászatainak emlékei maradtak fenn. Az első a Börzsöny, amelyről csak gyaníthatjuk, hogy Damást azért választotta élete végén egyik kedvelt tartózkodási helyéül az akkor már egyébként gyakran betegeskedő I. Károly mert itt vadászni is lehetett.361 A Csepel-szigeti erdők vadai is elsősorban a birtokos, az uralkodó időtöltését szolgálták. Az Ernuszt-féle számadáskönyv szerint a király úr 1494-ben vadászni ment a Csepel-szigetre.362 II. Ulászlótól egy oklevél is ránk maradt, amelyben a király arról emlékezett meg, hogy szigetet vadászat és felüdülés céljából szokta felkeresni.363 Anna királynét Magyarországra kísérő Pierre Choqe is kiemelte útinaplójában a sziget vadakban való gazdagságát.364 Ugyancsak II. Ulászlóról tudjuk, hogy a gödöllői dombok közt is szívesen űzte a vadat. Az előbb említett számadások szerint 1494-ben Isaszeg majd Mogyoród, a következő évben megint Isaszeg környékén vadászott.365 Az urak jól mulathattak: a szigetre két, 1494-ben Isaszegre majd Mogyoródra egyebek mellett három hordó bort küldtek utánuk. PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 125 352 PEST 1418 sz. 353 REUTER 1965, 80., vö. ezzel szemben CSŐRE 1980, 109. 354 PEST 1359 ; 713 sz.ok. DL 23 401, 35 807. 355 PEST 536, 1049. sz-ok. 356 PEST 793, 888, 488, 1130. sz-ok; DL 3022. 357 Pozsonyi kápt. országos lt. 26-1-31.; MAGDICS 1888, 21. 358 SZENT-IVÁNY 104. 359 DL 88 710. 360 DL 88 595. 361 MRT 9. 9/ 1. 362 Idem cives Pesthienses regie maiestati insulam Chepel, dum regia maiestas venandi causa illae ivisset, duo vasa vinorum illuc miserant... - ENGEL 1797. 125. о. 363 Quum sepenumero ad hanc ipsam insulam nostram venationis simul et solacii ac recreationis gratia unacum serenissimis liberis nostris divertere consueverimus... - Oláh Miklós formuláskönyve 3. v. (DF 282 621.). 364 SZAMOTA 1891. 144. 365 ENGEL 1797. 125. és 170. - 1495-ben egyértelműen megmondták, hogy „in venatione” tartózkodott „in Orswazegh”, vagy „in externis villis”. Egy évvel korábban is ezért járhatott ott.
