Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
123 pusztán is.330 Bicskén a birtokos család 1462-ben addigi viszályát megszüntette, megegyezésük során írásba foglalták azt is, hogy melyik fél tartozik a malomhoz vezető árok töltését javítani.331 A ceglédiek egy része Nyárasapátra járt őröltetni.332 A malom mellett többször találkozunk a malomhely kifejezéssel. 1358-ben Szentendrén a Kékes-patakon a kékesi pálosok egy romokban heverő elpusztult malmot és egy malomhelyet, tehát malom állítására alkalmas helyet kaptak.333 A malomhely kifejezés más forrásokból kikövetkeztethetően egyébként szintén egykor volt malom helyét jelentette. A malmok állítása egyszerre volt jó jövedelemforrás a földbirtokosoknak, valamint munka- és pénzigényes feladat a vállalkozónak, így aztán új malom építése vagy régi kijavítása esetén a birtokos kénytelen volt évekre lemondani a befolyó bevételről. Három különböző helyen levő, más körülmények közt működő malomra vonatkozó szerződést mutatunk be a következőkben. Vámosgyörkön (a mai Hévízgyörkön) az itteni birtokosnak, Pohárnok Andrásnak volt a Galgán egy régi malma. 1470 karácsonyán 40 forintot kért kölcsön a Sápi-testvérektől azzal, hogy az elkövetkezendő szeptember 8-ig a malmot ebből helyreállítja. Ettől a naptól kezdődően ugyanis 16 évre a malom felső kereke által megtermelt jövedelmet (proventus lapidum superiori rote eiusdem molendini) a Sápiaknak kellett adnia, a többi alsóbb kerekek jövedelme azonban Pohárnoknak maradt. A megfogalmazásból esetleg háromkerekű malomra is következtethetnénk, de kettő mindenképpen volt. 16 év után csak 20 forintot kellett a Sápiaknak visszafizetnie, ezután az egész malom jövedelme már az övé maradt. Számoltak azzal is, hogy mi történjék, ha a Galga elapadna, ebben az esetben ugyanis csak a malom felső kereke működhetett volna, így ennek jövedelmét osztották volna meg a két fél között. Láthatólag alacsony megtérülésről volt szó, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a birtokos malmát valószínűleg nem maga üzemeltette — semmi jel nem utal arra, hogy Pohárnok molnár lett volna —, így a malom jövedelmének csak töredéke jutott neki.334 1512-ben a Pest megyei malmok legjövedelmezőbbjeinek egyikét, egy budafelhévízi malmot adott bérbe (in feudum) a nyúlszigeti apácakolostor Zsemlesütő György péknek, budai esküdtnek György élete végéig. Az apácák ezért évi 25 forintot kaptak két részletben, az első törlesztés nagyböjtkor, a második karácsonykor volt esedékes. Györgynek a malmot kívül-belül az épülettel együtt rendben kellett tartania, ezért az apácáktól semmiféle pénzt nem kapott. Ha egy egész éven át nem fizetett volna, vagy a malmot hagyta volna elpusztulni, akkor az visszaszállt az apácákra. A pékmester halála után utódai nem örökölték a bérleti jogot, hanem kötelesek voltak visszaadni az apácáknak a malmot.335 Mindkét malomhoz képest elenyésző volt a hozama és az abból származó bevétel is annak a fóti malomnak, amit a budai káptalan birtokán Ács Barnabás épített, azonban bért nem fizetett utána, így visszaszállt a káptalanra. Nem lehetett véletlen, hogy Ács felhagyott a malom üzemeltetésével: a következő bérlő is csak évi 50 dénárért, egy kappanért és két tortáért (nagy kalácsért) vállalkozott újraindítására.336 PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 6. Erdők A megye mai területe talán erdőkben mutatta a legnagyobb sokszínűséget. Az egyik oldalon a Pilis és a Börzsöny hatalmas erdőségei álltak, a másikon az Alföld szinte erdő nélküli pusztasága. A korabeli szóhasználat bárdos, makkos és eresztvény erdőket különböztetett meg. A bárdos erdő volt a legértékesebb, az eresztvény a legsilányabb. A faluban lakók közös használatára állt favágás és makkoltatás céljaira a használat alatt levő erdő (silva usualis v. utensilia v. communisL337 A Pilis erdei jórészt a visegrádi uradalom fennhatósága alatt állottak, de jutott belőlük más falvak birtokosainak is, ezek az erdők egészen a falu közelében feküdtek, mint a borosjenői, amelyik a plébániatemplom mellett terült el, és amiből 1528-ban 200 forint értékű fát vágtak ki 338 Az erdőrészeknek — akárcsak a faluhatár más darabjainak — saját nevük volt. Gercsén 330 PESX g94 sz . DL 16 038 ; 17 108. 331 PEST 878. sz. 332 DL 16 837. 333 АО VII. 70. 334 DL 16 518. 335 DL 22 279. 336 pest 1366. sz. 337 CSŐRE 1980; KMTL erdő szócikk. 338 pest 1493. sz.
