Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
122 TRINGLI ISTVÁN Hogy ki honnan szerezte be borát, az a helyi sajátosságokon is múlott, a ceglédiek az év egy részében például fóldesuruk jóvoltából valószínűleg somogyi bort ittak. Az óbudai apácáknak ugyanis Gyugyon volt birtokuk, az itt termelt bort Cegléden mérették ki. A bort a ceglédiek fuvarozták városukba. 1445-ben a kölesdi (Tolna m.) vámnál négy hordó bort vittek át vasalt szekerekkel.319 A borkimérési jog csak az év egy részében volt érvényben, egyébként bizonyára máshonnan szerezték be a szükséges mennyiséget. Az Alföld borral való ellátása mindenesetre komoly kereskedelmi hasznot kellett hogy jelentsen. A bort itták otthon és kocsmában is. A kisnemesek által lakott Pest megyei Halomban egy nemesember: Kálvai Imre mérte saját házában a bort, a kiszolgálásban azonban felesége is részt vett.320 Vácon ötvennél is több kőpince maradt fenn, ezek döntő többsége a 15-16. században készült, bizonyára bort is tároltak bennük.321 5. Malmok A gabona őrlését mindenhol a lehető legközelebb igyekeztek megoldani, így ahova csak lehetett, építettek malmot. A továbbiakban kizárólag a gabona őrlésére szolgáló vízimalmokról lesz csak szó. A mai megye területén ezeknek alapvetően kétféle változata terjedt el: a Dunán kikötött hajómalom és a kisebb patakokon duzzasztott vízzel működő rögzített malmok. A Dunán a 19. századig hajómalmokat üzemeltettek, alkonyuk a vízszabályozással, a menetrendszerinti gőzhajózás megindulásával következett be, de végleg csak a gőzmalmok szorították ki őket. 1347-ben a szigeti Becse tartozékai közt hat Dunán álló malmot, 1409-ben Téténynél két dunai malmot soroltak fel.322 Hajómalmok sorakoztak a városok: Vác, Óbuda, Budafelhévíz partjainál. A hajómalom állításáért bérletet kellett fizetni a part birtokosának. Hajómalmot állított néhány pesti polgár 1467-ben Újbécsen a városfal mellé. 1405-ből van adatunk arra, hogy mennyibe került egy ilyen alkotmány: egy felhévízi molnár 128 forintért adta el Tétényi Andrásnak. Ezeket a malmokat a tél beálltával már nem lehetett üzemeltetni, 1463-ban Márton napja körül (novemberben) már javítani kezdte taksonyi malmát a nyúlszigeti apácák jobbágya, aki a szomszéd birtokos fenyegetése miatt kénytelen volt azt odébb vontatni.323 A rögzített malmok közül külön kiemelkedtek a budafelhévízi és pazándoki malmok, amelyek jórészt egyházi birtokosok kezén voltak. Különlegességük az volt, hogy hévizes forrásokra építették őket, így télen-nyáron üzemeltek. A jó kihasználtság miatt megérte drága műveket építeni rájuk, itt felülcsapó malmok épültek, melyeket a 15. században már jórészt pékek és nem molnárok vettek bérbe a tulajdonosoktól, így aztán könnyen kezükben tartották a piacot. 1481-ben a budai káptalan egy ilyen malom bérbeadásából évi 16 forint jövedelemre tett szert.324 1437-ben a budafelhévízi konvent pazándoki malma esetében külön kiemelték tartozékát, a malom folyóját, vagyis csatornáját.325 A honti Barátin 1509-ben úgy rendelkeznek egy határjelről, hogy azt a malom mellé kell állítani, szó van itt a malomárok hídjáról (transitum fossati molendini) is.326 Szob és Damás közt Bélapatakon a malmot a nosztrai pálosok 1380-ban 72 forintért vették meg. A Nosztrához közeli Toronyalján azonban épült egy különleges technikai kivitelezésű malom is. A 380 m-es malomcsatorna ugyanis majd 10 méter hosszan sziklába vájt alagútban folytatódott. Hasonlóra eddig Magyarországon még nem talált régészeti feltárás.327 Tudunk malomról Rátóton, Alagon és Túrán is.328 1380-ban Rátóton a Rákos-patakon két malmot — melyeknek nevük is volt: Füzes és Hajas — 117 forintért csaptak zálogba.329 Veresegyházán a Rákos-patakon feküdt malom, a Rozgonyi-összeírás 1492-ben két felülcsapó malomról tud a falu területén. Felülcsapó malmot hajtott a Rákos vize Nándorfólde 319 DL 38 697. 320 BARCZÁN 1898, 378. o. 321 A főtér házai alatt különösen sok pince maradt fenn (MRT 9. 31/3. g.). 322 НО П. 130.; DL 64 131. 323 PEST 949 _ sói., 520., 886. 324 KUBINYI 1973, 57., 122.; PEST 1080. sz. és számos más erre vonatkozó regeszta ugyanitt. 325 ZICHY XII. 24. 326 Esztergomi kápt. magán lt. 18-5-13. (DF 236 115.). 327 Zay cs. ugróéi It. P-5-11. (DF 265 933.); MRT 9. 17/20. 328 KAROLYI II. 10; DL 19 937., 13 172., 13 967. 329 DL 96 541.
