Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
75 A korábbi edényformák nem változtak jelentősen, egyfulű bögrék és korsók, tálak, nagy méretű tárolóedények alkotják az edénykészletet. Jellegzetes díszítést alkalmaztak, erről a technikáról (Furchenstich) kapta nevét a kultúra: az edény felületén mélyen bevésett vonalba jellegzetes eszköz segítségével bebökdösték azt a díszítést, amit összetört kagylóhéjakból nyert fehér mészfestékkel kentek be. Ezáltal szinte barokkos díszű háztartási edényeket alkottak. A kultúrának Pest megyében, a Duna bal parti oldaláról 14 telephelyét ismerjük Ipoly- tölgyes,307 Репс,308 Rád,309 Szob,310 Szokolya,311 Sződ,312 Vác,313 Veresegyház314 és Zebegény315 területéről. A Duna jobb partjáról mindössze három települését (Budajenő,316 Pilisborosje- nő317 és Pilisszántó318) említi a topográfia.319 Egy szépen díszített korsóját320 őrzi a Nemzeti Múzeum, amely Zsámbékról került elő (9. kép), nem tudható, hogy telepről vagy sírból származik-e.321 A megye más területeiről is több helyről ismertek a Furchenstich kultúra edénytöredékei, Galgahévízről egy korsót őriz a Nemzeti Múzeum.322 Domonyban szépen díszített korsójának töredékeit találta meg Kalicz N. másodlagos helyzetben.323 A korábbi időszakhoz képest a középső rézkor végén jóval kevesebb telepmaradvány ismert. A települések számának jelentős csökkenéséből általában a lélekszám fogyatkozására, esetleg megváltozott életmódra következtetnek a kutatók. A Furchentstich kerámia népének kultúráját ebből az aspektusból a jövőben még vizsgálni kell. A kultuszélet kellékei — elsősorban az a nagyon kevés idol, amit ebből a korból a kultúra egész elterjedési területéről ismerünk—jelentős eltérést mutatnak a megelőző időszakhoz viszonyítva, amely tény szintén arra utal, hogy új népesség érkezett a térségbe. A sematikus, lapos testű, kerek hátsóval, pici mellekkel ábrázolt női szobrocskák egész testfelületét az edénydíszítéshez hasonló technikával dolgozták ki. Az egyik ismert idol éppen Pest megyében, Nagytarcsán, a Kossuth Lajos u. 26. szám alatt került elő 1983-ban (10. kép).324 c) Késő rézkor A késő rézkor idején - a régészeti leletek tanúsága szerint - ismét jelentős változások mentek végbe az akkori Európában: nagy területen egységes anyagi kultúrájú, földrajzilag összefüggő területen elhelyezkedő tömbök alakultak ki. Hogy e folyamatnak mi volt a pontos oka, a kiváltó katalizátora azt nem tudjuk. Az egyik ilyen nagy tömb a badeni kultúra volt, amely Kr. e. 3500-3000. között Európa déli és középső nagy területein telepedett meg. A badeni kultúra életének nyomai a mai Bulgária, Románia, a volt Jugoszlávia, a mai Ausztria, Svájc, Csehország, Szlovákia, Kis-Lengyelország és Németország déli területein találhatók meg. E nagy területen, egymástól távol eső helyeken, nagyon hasonló edényeket, mindennapi használati- és viseleti tárgyakat készítettek, hasonló rítus szerint temették el halottaikat, és azonos hitvilág régészeti nyomait fedezzük fel. Mindezek a tárgyi emlékek és hasonló jelenségek azt sejtetik, hogy e nagy területen lakó népcsoportok jól megértették egymást, állandó kapcsolatban voltak, egyfajta integrációban éltek. E késő rézkori kultúra ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 307 R MRT 9. 10/8. lh. (119), 10/12. lh. (121), 10/15. lh. (123). 308 MRT 9. 22/13. lh. (266). 309 MRT 9. 25/38. lh. (311). 310 MRT 9. 26/23. lh. (324). 311 MRT 9. 27/3. lh. (353). 312 MRT 9. 28/1. lh. (365). 313 MRT 9. 31/14. lh. (462), 31/42. lh. (478). 314 MRT 9. 37/1. lh. (548). 315 MRT 9. 38/1. lh. (565-566), NOVÁKI-SÁNDORFI-MIKIŰS 1979, 88. kép 1-4, 6-7, 9., 38/7. lh. (567), 38/11. lh. (568), 8. t. 7. 316 MRT 7. 2/11. lh. (41). 4. t. 4. 317 MRT 7. 15/2. lh. (141). 318 MRT 7. 17/5. lh. (154). 319 MRT 7. 368. 320 MRT 7. 4. t. 11. 321 A tárgy korhatározása sem teljesen biztos, a különböző véleményeket ld. MRT 7. 38/*** lh., 366. 322 KALICZ 1997, 36. 323 KALICZ 1997, 36. 324 BONDÁR 1985.
