Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
76 BONDAR MARIA egy ausztriai barlangról kapta nevét. Első ismertté vált magyarországi lelőhelye azonban Pécel325 volt, ahonnan a 19. században egy szép kétosztatú tál került a Nemzeti Múzeumba (11. kép). A badeni kultúrát ezért nevezi a magyar kutatók egy része Banner János nyomán péceli kultúrának. A badeni kultúra több évszázados élete alatt természetesen változásokat is megélt, amelyek elsősorban az edényformák és díszítések átalakulásán kísérhetők nyomon. Ezeket az eltérő jegyeket a kutatás a kultúrák belső korszakolásával próbálja illusztrálni. A leletanyag — döntően a kerámia — formai és díszítésbeli változásai, módosulásai alapján a hosszú életű badeni kultúrát kizárólag tipológiai alapon kisebb egységekre osztja a kutatás. Megkülönböztetjük a kultúra korai, klasszikus majd kései fázisát, mások szerint ennél is részletesebb belső tagolás szükséges: proto- és post fázisok, különböző csoportok (amelyek zömmel területi különbségeket jelölnek, mégis hajlamos a kutatók egy része kronológiai eltérésnek értelmezni ezeket) stb. Egyik ilyen alfázisa a csak nemrégiben körvonalazott protoboleráz. A tűzdelt barázdás kerámia kultúrája és a badeni kultúra között az utóbbi évtizedben Kalicz Nándor egy átmeneti időszakot tételez fel, amelyben még megtalálhatók az előző kerámiaművesség jellegzetességei is, de megjelennek a badeni kultúra korai időszakának, a bolerázi csoportnak a mérvadó stílusjegyei és edényformái is.326 Kalicz N. a Kárpát-medence területéről 23 lelőhelyet sorolt ebbe a horizontba,327 legutóbbi összefoglalásában már 33 szerepel a térképén.328 Az alig másfél évtizede körvonalazott, kis számú lelőhellyel, és főként szórványként értékelhető leletanyaggal jellemezhető fogalom, a protoboleráz probléma még vitatott, minden részletre kiterjedő elemzése a hiteles körülmények között előkerülő lelőhelyek feldolgozásától várható. Legutóbb Pest megyében, Dunakeszi-Székes-dűlőn tártak fel protobolerázinak meghatározott települési objektumokat is, összesen 15 gödröt.329 A badeni kultúra korai időszakába tartozó nagy telephelyének feltárása (Abony-Turjányos-dűlő) 2004-ben kezdődött.330 Ugyancsak ebbe az átmeneti korszakba tartozik egy másik abonyi lelőhely, Abony 49. lh. is.331 A bolerázi csoportot a hatvanas években ismerte fel a szlovák kutatás a névadó lelőhely, Boleráz ásatása alapján.332 A korszakra jellemző díszítés a fazekakon, hombárokon, amforákon alkalmazott bekarcolt halszálka- vagy fenyőágminta (12. kép). Az edények pereme alatt egy-, két- vagy háromsoros, ujjbenyomkodással tagolt borda fut körbe. A tálak belső oldalán a peremet rövid kannelúrákkal díszítették, ugyancsak kannelúrát alkalmaztak a nyomott gömbtestű, rövid nyakú, egyfülű korsóknál, bögréknél is. A díszkerámia jellegzetes darabjai az áttört talpú serlegek és a nagyon lapos, spirálmotívummal díszített tálak. Ez utóbbiak a korszak kiemelkedően fontos leletei. E jellegzetes díszítésű edényből meglepően kevés maradt fenn, az egész elterjedési területről mindössze mintegy 40 darabot ismerünk Bulgária, Görögország, Albánia, Németország, Szlovákia és hazánk területéről.333 Magyarországon eddig két helyről, az Alföldön Kétegyházáról, a Dunántúlon pedig Tolna-Mözs- ről ismertük,334 a Duna-könyöktől északra azonban három helyen is előkerültek e tálak töredékei.335 Jelen tanulmány írása közben találtam rá egy újabb töredékre, amely Ipolytöl- gyesről származik.336 E kis töredék azért különösen jelentős, mert az elterjedési területen kirajzolja azt a vélhetően kereskedelmi útvonalat, amelyen ezt a díszkerámiát talán késztermékként szállították. 325 HAMPEL 1886, Taf. LXXVIII. 1, BANNER 1956, Taf. XXX. 2. (A legkorábbi lelet tehát magyarországi lelőhelyű, ezért javasolta Banner János a péceli kultúra elnevezést. Gyakran használták a badeni (péceli) kultúra megjelölést is. Napjainkban egyre inkább a badeni kultúra szerepel a publikációkban, az angol elnevezések után magyarul is egyre gyakrabban látjuk a kultúra neveket a magyartól eltérő nyelvi logikával, más helyesírással: pl. Baden kultúraként.) 326 KALICZ 1991, 375, 380-381. 327 KALICZ 1991, Abb. 17. 328 KALICZ 2001, Karte I. 329 HORVÁTH-SZILAS-ENDRŐDI-HORVÁTH 2003, 6. 330 Marton Tibor, Hansel Balázs, Serlegi Gábor (MTA Régészeti Intézete) ásatása. 331 Dinnyés I. szíves szóbeli közlése, az adatot ezúton is köszönöm. 332 TOCIK 1960, NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1964. 333 BONDÁR 2002. 334 BONDÁR 2002, Fig. 1. 335 BONDÁR 2002, Fig. 1. 336 MRT 9. 10/15. lh. 8. t. 8. A kötetben a tűzdelt barázdás díszű kerámia leleteként szerepel.
