Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 63 Nógrádverőcén kottafejes és zselizi edénytöredékek láttak napvilágot, az egyik oldaltöredéken láb alakú fogantyú van.111 Szobon idollábat találtak.112 A kései időszak legújabb lelőhelyét Kővári Klára tárta fel Szob-Malomkertben 2003- ban.113 A 2000 m2-nyi átkutatott területen a zselizi csoport 76 gödre került elő, több objektumban különleges leletek is voltak: emberkezes fogantyú,114 * agyagcsüngők, 115 női idol töredéke116 valamint három, láb alakú töredék, amelyekről nem dönthető el, hogy emberi vagy állati lábat ábrázoltak.117 A zselizi kultúra lelőhelyei Pest megye más területein is megtalálhatók, így Isaszeg határában,118 Pécelen,119 Mendén és Gyomron,120 valamint Aszód környékén több helyen.121 Mendén gömbölyű, ún. bomba alakú edény, csőtalpas tál, agyag szövőszék nehezék és egy állatszobrocska maradványa került elő.122 Zselizi leletek Budapest több pontján is, így Békásmegyeren, a Tabánban, Nagytétényben123 is ismertté váltak. Cegléd-Nagyréten a szakálháti csoport jellegzetes edénytöredékei kerültek elő.124 125 Több helyen megtalálták a vonaldíszes kerámia kultúra közösségeinek különböző munkaeszközeit is: kőbaltákat,126 kőbuzogányokat,126 ütőköveket,127 pattintott kőeszközöket,128 obszidián kaparót.129 Az egyik legszebb darab az 1849-ben Vácbottyánban előkerült, 17 cm hosszúságú kaptafa alakú kőbalta, amely a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből New Yorkba került.130 Említésre méltó, hogy Szobon olyan edénytöredéket is találtak ebből a korszakból, amelyen búzaszemek (Triticum monococcum) lenyomatai voltak,131 ez is jelzi, milyen fontos volt e közösségek számára a gabona. A vonaldíszes kultúra korai időszakából nem ismerünk temetkezést Pest megyéből. A kultúra fiatalabb időszakaszából Ipolytölgyesen132 (más néven Letkés-Kertészföldek133) és Szobon134 * kerültek elő csontvázas sírok. Ipolytölgyes-Kertészföldek lelőhelyről, a zselizi kultúra településéről 7 gödröt, köztük 3 sírt publikált Papp László. A sírnak használt korábbi gödrök a telep ÉNy-i illetve DK-i szélén kerültek elő, s jelzik, hogy a temetkezések már kezdenek elválni a teleptől. A 4. gödörből két nagy méretű, kiegészíthető tárolóedény136 és egy nagy, félgömb alakú, zselizi mintás tál látott napvilágot136 (2. kép). Az 5. gödörben egy állatszobrocska137 volt, amely valószínűleg kutyát ábrázol (3. kép). A 3. sz. sírban két kottafejes díszű tál és egy bomba alakú edény darabjai voltak.138 111 MRT 9. 20/1. 239. 4. t. 2. 112 MRT 9. 26/34. 334. 4. t. 9. 113 KŐVÁRI 2004. 114 KŐVÁRI 2004, 3. kép 1. 116 KŐVÁRI 2004, 3. kép 2-3. 116 KŐVÁRI 2004, 3. kép 4. 117 KŐVÁRI 2004, 9, 4. kép 1-3. 118 ASZTALOS 2000, 18. 119 PATAY 1958, 17. 120 Mende: PATAY 1966, 7-8, 1-4. ábra, Gyömrő: TARI 1986, 28. 121 KALICZ 1997, 25. Itt jegyezzük meg, hogy Kalicz N. a korábban általa Hévízgyörk lelőhellyel közölt, amulettként meghatározott, emberfejet ábrázoló kis tárgyat Galgahévíz lelőhellyel említi (1. kép 6) és edényhez erősített vagy szertartás alkalmával használt tárgyként határozza meg újabb munkájában. 122 TARI 1986, 28. 123 GALLUS 1936, 46-47, 48b kép, NAGY 1973, 48-49. 124 DINNYÉS 1982, 46-47. 1.1. 125 MRT 7. 9/28. lh. 104., MRT 7. 13/6. lh. 128., MRT 7. 23/3. 182., MRT 7. 23/7. 190., MRT 9. 22/19. 268., MRT 9. 26/16. 323., MRT 9. 36/19. 542. 126 MRT 7. 23/21. lh. 202. 127 MRT 7. 9/28. lh. 104. 128 MRT 7. 14/25. 139., MRT 7. 23/3. 182., MRT 7. 23/7. 190., MRT 9. 26/7. 315. 129 MRT 7. 23/21. 190. 130 MRT 9. 32/17. lh. 503., FOLTINY 1969, 9. 3. t. 25. 131 MRT 9. 26/16. 323. 132 MRT 9, 121. (10/12. lh.) 133 KŐVÁRI 1983, 32. 134 MRT 9, 317, (26/11. lh.) iss рдрр 1972, Taf. 4. 1, Taf. 5. 2. 136 PAPP 1972, Taf. 4. 2. 137 PAPP 1972, Taf. 14. 1. 138 PAPP 1972, Taf. 18. 3-4, és Taf. 18. 2.
