Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 55 kőbaltán kívül Aszódról bronztőr,5 Kubinyi Ferenc gyűjteményéből Gomba-Rókahegyről bronzkard, karkötők, különböző edénykék és állatcsontok szerepeltek a kiállított tárgyak között.6 A látogatók a Tökölön előkerült leleteket is megcsodálhatták.7 Závodszky István Gödöllő környéki gyűjtéséből bronz nyílhegy, bronztőr, gyűrűk és agyagedények voltak a vitrinekben.8 Pátyról kőbalták, bronzkés és érmek kerültek bemutatásra.9 A kiállításban Vác környékéről származó tárgyak is láthatók voltak.10 A gyűjtők (Arányi Lajos, Závodszky István Kisszentmiklóson, Varázséji Gusztáv Vácott) és lelkes amatőrök11 (Blaskovich testvérek, azaz György és János, Tragor Ignác, Gerengay Pál, Horváth A. János, Horváth Lajos, Laczus Géza, Sashegyi Sándor, Vásárhelyi Géza, Petróczy József, Jovicza Ignác, Halász Árpád és mások) leletgyarapító munkáját leszámítva módszeres régészeti kutatások a topográfiai munkák (műemléki és régészeti) megindulásáig lényegében nem voltak a megyében, a leletek kisebb építkezések, mezőgazdasági munkák során kerültek elő. A topográfiai kutatásokat végző régészek (Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának és az MTA Régészeti Intézetének munkatársai) módszeresen végzett terepbejárásainak eredményeként új lelőhelyek felfedezésével csaknem minden korszakból megsokszorozták a lelőhelyek számát. Komplex munkájuknak köszönhetően megismerhetjük egy-egy lelőhely addigi kutatásának rövid történetét a vonatkozó szakirodalommal, beazonosították és térképre tették a korábban már múzeumba került leletek pontos lelőhelyét és röviden bemutatták az új kutatások leleteit is. Mindezen eredményeket két vaskos kötetben olvashatjuk, amelyek Pest megye volt budai és szentendrei, valamint váci és szobi járásának területét mutatják be.12 A megye őskorának különböző összefoglalásait13 már korábban is olvashattuk. Az egy- egy településre vagy annak tágabb körzetére vonatkozó tanulmányok14 és a régészeti topográfia két, már megjelent kötete15 alapján jól ismert a terület őskora. A megye többi részén is nagy erőkkel folytatták a lelőhelyek szisztematikus felderítését a megye és az MTA Régészeti Intézetének munkatársai, ennek eredményeként előkészületben van a volt aszódi és gödöllői járás lelőhelyeinek feldolgozása.16 Napjainkban a nagyberuházásokat (autóutak, autópálya-építések, ipari- és lakóparkok, bevásárlóközpontok stb.) megelőző régészeti feltárások eredményeként rendkívüli módon megnőtt a régészeti forrásanyag, és a nagy felületű ásatásoknak köszönhetően megnőtt az információ mennyisége is, hiszen a leletek és jelenségek eredeti összefüggéseit jobban vizsgálhatják a régészek az egyszerre látható, nagy felületeken. Az új ásatások eredményei még csak előzetes jelentésekből ismertek, az azonban máris bizonyos, hogy a korábbiaktól sok esetben eltérő, jelentős új eredmények születnek, olykor gyökeresen módosítva a tudomány korábbi feltételezéseit egy-egy korszakról. 5 PULSZKY 1877, Pl. III. 21. 6 HAMPEL 1876, 81-82. 7 HAMPEL 1876, 88. 8 HAMPEL 1876, 83-84. 9 HAMPEL 1876, 88. 10 HAMPEL 1876, 89-90. 11 A legismertebbeket említjük, elnézést kérve mindazon lelkes lokálpatriótáktól, akik maguk is figyelemmel kísérik településük múltját és segítik a régészek munkáját, gyarapítják a múzeumok gyűjteményeit. 12 MRT 7. és MRT 9. A kötetekben rövid összefoglalást olvashatunk az egyes lelőhelyekről a vonatkozó szak- irodalom feltüntetésével, ezért jelen áttekintésben a topográfiát vettem alapul. A megye azon részeinél, amelyről már megjelent a topográfia, bizonyos mértékig eltértem a szakma íratlan szabályaitól: nem közlöm minden lelőhelynél az első forrást, amiből értesülhettünk fontos leletekről vagy ásatásról, és nem tüntetem fel minden egyes helyen valamennyi, a lelőhelyre vonatkozó irodalmat, ez ugyanis a topográfiában megtalálható, tehát arra hivatkozom. A megye más részein törekedtem arra, hogy a bővebb tájékozódást segítő legfontosabb irodalmat megadjam. Ezúton mondok köszönetét Dinnyés Istvánnak munkám lektorálásáért és segítő észrevételeiért. Ugyancsak köszönettel tartozom Torma Istvánnak a kéziratom elolvasásáért és hasznos tanácsaiért, kisebb korrekcióiért. 13 NAGY 1904, MÁRTON 1910, TOMPA 1942, PATAY 1958, NAGY 1973, 14 KOLOFONT 1931, BOTTYÁN 1943, IKVAI - KÜRTI 1967, PÁRDUCZ 1967, BALANYI1973, DINNYÉS 1973, MOLNÁR 1974, STEFAITS 1975, HORVÁTH 1976, HORVÁTH 1977, KOREK 1980, DINNYÉS 1982, KŐVÁRI 1983, DINNYÉS 1985, DINNYÉS 1987, TARI 1986, TORMA 1991, CZAGÁNYI 1992, TARI 1992, DINY- NYES 1993, CZAGANYI 1995, KALICZ 1997, a millenium alkalmából megjelent Száz magyar falu sorozatban: Dömös (KECSKÉS 2000), Isaszeg (ASZTALOS 2000), Ócsa (HORVÁTH 2000), Tápióbicske (SZABÓ 2000), Vácrátót (BÖŐR- SZABÓ 2000), Visegrád (MAGYAR 2000). 16 MRT. 7, MRT. 9. 16 A munkáról néhány összegző beszámoló: MIKIÓS 1982; DINNYÉS 1985; DINNYÉS - KŐVÁRI - MIKIÓS - TORMA 1998.
