Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
AZ ŐSKŐKOR ÉS AZ ÁTMENETI KŐKOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 47 területünkön. A különböző települési hullámok más-más ökológiai körülményekhez köthe- tőek, s ennek megfelelően a gravetti népesség telepein az általános, minden időben megtalálható zsákmányállatok mellett számolni kell a vadállomány olyan jellegű összetételével is, amely a korszakra és a települési helyre jellemző. így a mamutot a korai és a késői időszakban egyaránt vadászták, míg vadló- és rénszarvasvadászat nyomait a késői telepeken tapasztaljuk. A jégkorszak legutolsó, leghidegebb periódusának emlékanyagát, amelyet a Pilis és a Gerecse-hegység barlangjaiban tártak fel régebben önálló késői felső paleolit kultúraként tartotta számon a régészeti kutatás és „mikrogravette-csoport”-nak, illetve „barlangi gravetti” vagy „pilisszántói kultúra”-nak nevezték el. A kultúra jellegzetessége hiányos kőeszköz készletéből fakadt; munkaeszközök híján csak fegyvereket találtak itt.35 Az úgynevezett pilisszántói kultúra emlékanyagát a Pilisszántói I. kőfülkéből ismerjük a legjobban. 1912-ben Kadic Ottokár, 1914-1915-ben Kormos Tivadar, majd 1951-ben Gábori Miklós és Jánossy Dénes végzett itt ásatást.36 A szóban forgó lelőhely kronológiai és kulturális revízióját T. Dobosi Viola és Vörös István végezte el.37 Véleményük szerint a Pilisszántói I. kőfülke régészeti ipara nem önálló kultúra terméke, hanem a kőfülkében végzett speciális emberi tevékenység következménye. Kora az előkerült állatcsontok adatai alapján Kr. e. 22 000/21 000-16 000 év közé tehető. A geomorfológiai adatok tanúsága szerint több, hosszabb- rövidebb meleg, csapadékos, illetve hideg, száraz szakasz váltakozik ebben az időszakban, s ide köthető a legtöbb késői felső paleolit telepünk is. A Pilisszántói I. kőfülke környéke jó őszi, téli és tavaszi szállásterülete volt az átvonuló rénszarvascsordákat követő népességnek. A Pilisszántói I. kőfülkét az őskőkori vadászközösség ideiglenes, átmeneti vadásztanyaként hús-, prém- és bőrraktárnak használta. A barlangból előkerült vadászott állatok csontjainak megoszlása arra utal, hogy az elejtett állatokat még a vadászat helyszínén darabolták fel, s csak a lenyúzott bőrt és kicsontozott húst vitték fel az ideiglenesen használt kőfülkébe. A növényevő nagyemlősök elejtéséből származó hús mennyisége 8010 kg-ra becsülhető. A húsmennyiség több mint a felét a rén szolgáltatta, emellett a vadló is jelentős mennyiséget képviselt.38 A Kiskevélyi-barlang késő jégkori rétegeiből előkerült kőeszközöket a későbbiek folyamán szintén a pilisszántói kultúrába sorolták.39 A barlangból származó kései felső paleolit ipar jelenlegi ismereteink szerint a dunakanyari nyíltszíni gravetti telepekkel kapcsolatot mutató Pilisszántói I. kőfülke anyagával jellemzett kultúrkörbe tartozik. Ma már csak kutatástörténeti emlék a Kiskevélyi-barlangból előkerült úgynevezett „kiskevélyi fogpengék” tévesen eszközként meghatározott kategóriája.40 Több hazai barlangi lelőhelyünkről ismerünk ilyen nagy mennyiségű, hasadt medvefogat, amelyekről kiderült, hogy nem emberkéz által tudatosan létrehozott eszközök, hanem természetes törés eredményezte rajtuk a munkaél-jelleget. A már korábban, és az újabb kutatások során feltárt, s kulturálisan is a legegységesebbnek tűnő Dunakanyar vidéki őskőkori lelőhelyek korban általában az enyhe, melegebb klímájú, úgynevezett Lascaux-Ságvár interstadiális (Kr. e. 18 000-17 000 év) körüli periódusra tehetők.41 Az ország legsűrűbben betelepült területe a kései felső paleolitikum idején a Dunakanyar vidéke. Az ideiglenes vadásztanyák lakói - Nagymaros,42 Nógráclverőce,43 Zebegény44 és Vac4S több pontján is - rendszerint a rénszarvascsordák dunai átkelőhelyeinél, vad35 GÁBORI 1984, 113.; VÉRTES 1965, 202-211.; GÁBORINÉ CSÁNK 1980, 245. 36 KADIC 1913, 68-75.; KADIC 1915, 17.; KORMOS-LAMBRECHT 1916, 305-498.; GÁBORI 1954, 3-9. 37 DOBOSI-VÖRÖS 1987, 7-64. 38 DOBOSI-VÖRÖS 1987, 7-64. 39 GÁBORI-GÁBORI-CSÁNK 1957, 68.; GÁBORI 1964, 61-62.; VÉRTES 1965, 207. 40 KUBACSKA 1930, 21-39.; DOBOSI-VÖRÖS 1994, 9-50. 41 GÁBORI-CSÁNK 1978, 3-11. 42 GÁBORI 1955, 59-64.; GÁBORI 1964, 60.; GÁBORI-GÁBORI-CSÁNK 1957, 53.; VÉRTES 1965, 190.; MRT XIII/2. 19/6, 19/27-19/30, 19/31. lelőhely, 228, 232-233. 43 GÁBORI 1955, 59-64.; GÁBORI 1964, 60.; GÁBORI-GÁBORI-CSÁNK 1957, 56.; VÉRTES 1965, 190- 191.; MRT XIII/2. 20/5. lelőhely, 242. 44 GÁBORI 1955, 59.; GÁBORI 1964, 60.; GÁBORI-GÁBORI-CSÁNK 1957, 52-53., 96-98., 100.; VÉRTES 1965, 190.; MRT XIII/2. 38/6, 38/10. lelőhely, 566-567. 45 GÁBORI 1955, 59-64.; GÁBORI 1964, 60.; GÁBORI-GÁBORI-CSÁNK 1957, 56., 94-96., 100.; VÉRTES 1965, 88., 191.; MRT XIII/2. 31/59, 31/83, 31/94, 31/95. lelőhely, 483, 487, 489.
