Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
374 DINNYÉS ISTVÁN lemezcsüngő huzalkarikával, késő római karperec-pár, kétoldalas csontfésű, korongolt, besimított díszű füles korsó és késő római füles korsó) a két sírt a 4. század utolsó, az 5. század első harmadára keltezik.176 Hasonló korú a Szob-Kálvária temetőrészlet, melynek 10 sírja 1935-ben, útépítéskor került elő. Az E-D és Ny-K irányú sírok közül a leggazdagabb az 1. női temetkezés volt: kőbetétes, sokszögletes dísztagú, arany fülbevalópár, késő római, bronz övcsat, lábbeli két ezüstcsatja, bronzcsipesz és ezüst fülkanálka, római bronz karperecek, ílbulatöredék, hátoldalán sugaras bordadíszú bronztükör töredéke, késő római üvegpohár, két kvád és két késő római edény. A 2. női sírban az előző sír arany fülbevalóinak egyszerű, bronz változata, késő római üvegpohár és kézzel formált fazék volt. A további temetkezésekben néhány fésű- és karperec töredéket találtak.177 8. Kereskedelem Vidékünk kvád lakóinak életében komoly szerepet játszott a kereskedelem. Pannonia közelségével magyarázható, hogy a közel 150 kvád lelőhely (néhány kivétellel település) mintegy harmadán megtalálható a római áru. Zömmel pannóniai kerámia a közönséges főzőfazekaktól induló, s a késő római mázas edényekkel záródó anyag, s nem ritka a terra sigillata178 sem. Más áruféleségek kapcsán a római fibulákra,179 a késői sírok ékszereire, üvegpoharaira, a szobi ekevasra utalhatunk. Római pénzeket a letkési, nagymarosi, szobi és a Vác-kavicsbányai településeken180 találtak. A másik oldalon a pannóniai Duna-part kvád tárgyai vallanak a hétköznapi kereskedelemről.181 Fontos szerepet játszottak a 4. századi kereskedelemben a Duna bal parti, erődített római kikötők (Szob, Verőce, s bizonyára volt Vácon is, továbbá a kvád-szarmata határvidéken Dunakeszi), mint azt a verőcei erődítményben talált mérlegsúly, és a Balti-tenger partjáról származó, megmunkálatlan borostyánrögök egyértelműen bizonyítják.182 A szarmata kereskedelemi kapcsolat nem csak a már említett, szarmata környezetben felbukkanó kvád tárgyakban jelenkezik. Jelentős a szarmata korongolt (kisebb számban a kézzel formált) kerámia a váci telepek anyagában,183 de más telepek leletei között is megtalálható.184 Az ipolytölgyes-homoki-dúlői házban szarmata fibula került elő.18S A két szomszédos nép tehát a politikai-hadi együttműködésen túl gazdasági kapcsolatokat is kiépített egymással. A mintegy négy évszázados római szomszédság jelentős hatást gyakorolt mind a szarmaták, mind a kvádok életére. Ezt a hatást elsősorban a békés időszakok kereskedelme közvetítette, ami a szarmata és a kvád területeken fellelhető római, a pannóniai tartományokból és a birodalom távolabbi részeiből származó tárgyakban, áruféleségekben ölt testet. Ezzel szemben a Duna jobb partján igen kevés a biztosan kvád, s alig akad szarmata tárgy. Ráadásul e tárgyak többsége kerámia, s esetükben (ellentétben a római amforákkal) felvethető, de egyáltalán nem bizonyos, hogy „göngyöleg” szerepük lehetett. Hogy a szarmaták és a kvádok mivel kereskedtek, arról keveset tudunk. Áruik bizonyára főleg mező- gazdasági termékek (gabona, élő állat, állatbőrök, gyapjú, fa), esetleg textiliák lehettek. Közvetve utalhat erre a 175. évi római-jazig békekötés egyik feltétele, mely a jazigokat mezőgazdasági termények átadására kötelezte (Cassius Dio LXXI, 16, 1). A kvádoknál számításba vehető még a nyersvas, esetleg vasérc. Ókori társadalmak közötti kapcsolatban 176 KOVRIG 1959, 210-211., 223., 3. kép, 2. tábla; MRT 9. 71., Csővár 4/9. lelőhely. 177 KOVRIG 1959, 209-210., 214-223., 1. tábla 1-8., 10-13.; MRT 9. 333., Szob 26/32. lelőhely. 178 GABLER-VADAY 1986, 17-30., 57., 88., 107., 110., 149., 159. lelőhely; GABLER-VADAY 1992, 104128., 182., 210-211., 240., 251. lelőhely 179 Letkés: MRT 9. 120., 39. tábla 8.; Ipolytölgyes-Homoki dűlői házból zománcozott fibula: SZBM 92.5.3.; MRT 9. 117. 180 MRT 9. 121., 235., 318., 467. 181 BÓNA 1963, 284-292., 38. tábla 3., 42. tábla 5-6., 45. tábla 2., 52. tábla 4., 10-12. A leányfalui őrtorony germán leletei: BÓNA 1963, 290-292., 9. kép.; MRT 7. 116., 34. tábla. Pomázi római település anyagában: MRT 7. 192., 35. tábla 2-4., 12. 182 PAULOVICS 1934, 163., 14. kép.; MÓCSY 1958, 98-99. 183 MRT 9. 467., 36. tábla 1-5., 11-12., 39. tábla 20., Vác-Csörögi-rét: KULCSÁR 1997, 375. 184 Pl. Szob-Öregfalu: MRT 9. 318., 30. tábla 9. 185 SZBM 92.5.4.; MRT 9. 117.
