Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
A JAZIG-SZARMATÁK ÉS A KVÁDOK 375 jogosan vethető fel, vajon a szarmaták és a kvádok bekapcsolódtak-e a kor rabszolga kereskedelmébe, túl azon, hogy a háborúskodások foglyai nyilván juthattak rabszolga sorsra a birodalomban. Alföldi szarmata rabszolgáról nincs adatunk sem Pannóniában, sem a birodalomban.186 Hasonló a helyzet a kvádokkal azzal együtt, hogy egy 2. század elején készült aquincumi sírkövet Cvadila Como[nis] lib[erta]-nak állított a fia. A 80 évesen elhunyt asz- szony Cvadila neve szerint kvád származású liberta, azaz római gazdája által felszabadított rabszolga volt.187 A rómaiakkal folytatott kereskedelem fő színterei a limes mentén, nyilván a táborok mellett kijelölt vásárhelyek voltak. Nem véletlen, hogy a 172-175. évi római-kvád és római- jazig békefeltételek épp a vásárhelyek látogatásában korlátozták Pannonia legyőzött szomszédait. A római kereskedők viszont a szarmata és a kvád területeken is tevékenykedhettek.188 Mind a szarmata, mind a kvád földre eljutott római tárgyak és kulturális hatások körét úgy jellemezhetjük, hogy azok illeszkedtek a szarmaták és a kvádok életviteléhez, nyilván befolyásolták, alakították is azt. Ami viszont a szoros politikai-gazdasági kapcsolatok útján sem került át a limesen (pl. a városi civilizáció sokféle tartozéka, az írás ismerete, az állammá szerveződött társadalom intézményei), az a római tartományok és az alföldi szarmaták, valamint a kvádok társadalma között mindvégig fennálló alapvető különbséget jelzi. (Dinnyés István tervei alapján az 1-3. táblát Egyed Endre (f), a 4-11. táblát Korom Anita állította össze.) 186 VADAY 1998, 137. 187 NAGY 1991, 217-219. 188 Kereskedelmi kapcsolatokhoz PRK 1990, 204-209., a szarmata terület kapcsán VADAY 1998, 122-127.
