Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
A JAZIG-SZARMATAK ES A KVADOK 353 A középen alátámasztott, sátortetős háztípust10 a késő szarmata időszakban (3. század közepe-5. század eleje) tovább használták. Ilyen a nyáregyházi 6. lelőhely 4,lx2,3 m-es 134. háza, a 16. lelőhely 3,1x3-3,4 m-es 5., s a település egyik korai, 3x3 m-es 6. háza. Tüzelőberendezése egyik háznak sem volt. A szintén sátortetős, 3,3x3 m-es, dunakeszi- alagimajori 165. sz. házban, az EK-i saroknál valószínűleg épített kemence11 maradványai kerültek elő, a ceglédi 4/3. lelőhely 363. házában pedig egyszerű tűzhely volt. A részben földbemélyített szarmata házak másik típusa nyeregtetős. A dunakeszi-alagi- majori 194. ház 3x3,1 m-es, K-Ny-i tájolású. Két, szemben levő oldala közepénél egy-egy faoszlop (ágas) állt, ezek tartották a tetőgerinc szelemengerendáját. A szarufák a szelemenre, és a ház hosszoldalai mentén a felszínre támaszkodtak. Hasonló a Cegléd 4/3. lelőhely 386. háza, ahol a hossztengely közepén is ágas tartotta a szelement.12 Bonyolultabb változat a Nyáregyháza 16. lelőhely 7. háza (I. tábla 3-4.). A DNY-ÉK tengelyű, kb. 3,4x2,9 m-es, a meredek oldalú házgödörből 15-23 cm mély rész maradt meg. A hossztengely végeinél és a sarkokban öt oszlophely került elő, a hatodik a feltárt területen kívülre eső K-i sarokban lehetett. Tetőszerkezetét tehát a hosszoldalak fölött is egy-egy, a sarkokba állított oszlopokon nyugvó gerenda tartotta. Ez a nyeregtető nyilván nem ért le a felszínig, vagyis a hosszoldalakon felmenő házfallal is számolhatunk.13 A felszín fölötti oldalrész paticsfal (vesszőfonaton vastag tapasztás) lehetett, s a nyeregtetős házak végeit (oromfalait) is ilyen falazással zárhatták le. Közvetve utalnak erre a késő szarmata települések leletei között szép számmal található vessző-, vastagabb ág-, karó- és hasított deszka-, vagy gerendalenyo- matos, átégett tapasztásdarabok, a paticsfalak maradványai. Olyan földbeásott házakat is ismerünk, melyeknél tetőtartó oszlopokat nem alkalmaztak. A Nyáregyháza 16. lelőhely 348. számú, 2,85x2,7 m-es kis házát és a dunakeszi-alagi- majori, átlagosnál hosszabb, 5,1x2,7-2,85 m-es 252. házat önhordó, csak a felszínre támaszkodó, ollóágasos-szelemenes szerkezetű tető14 15 fedhette. Jászkarajenőn, a Sárhalom közelében levő késő szarmata település16 3. sz. háza E-D-i tengelyű, 3,85x2,6-2,8 m-es, 85- 90 cm mély volt. Agyaggal letapasztott padlójába sekély gödrök és karólyukak mélyedtek, a hossztengely déli negyedénél levő oszlopgödörben egykor kisebb, háromszögletes oszlop állt. A háznak önhordó tetőzete lehetett, az egyetlen oszlophely inkább megerősítő alátámasztást mutat. A Tápiógyörgye-Ilike-parton feltárt késő szarmata ház16 E-D-i tájolású, 3,9x2,85- 2,9 m-es, falai 22-26 cm mélységig maradtak meg. A déli, rövid oldal közepénél egy vastag oszlop állt, mellette a lejtős bejárat. Keményre döngölt agyagpadlójába sekély gödröcskék és igen sok, zömmel 2-4 cm-es kerek és háromszögletes karólyuk, középen egy pirosra átégett falú, kerek gödröcske mélyedt. A ház fennállása során a déli fal oszlopát kiemelték, gödrét betömték, a lejáratot megszélesítették. Az addigi féltetőszerű megoldást önhordó tetőszer- kezet válthatta fel. Néhány gödröcskét agyaggal betapasztottak, s foltokban új tapasztás- réteg került a padlóra. Az új tapasztást is karólyukak ütötték át. A sok karólyuk alapján ez a ház műhely lehetett (I. tábla 5-6.). A Cegléd 4/7. lelőhelyen 2003-ban feltárt 2. századi 53., az Abony 44. lelőhely 1. és 36. késő szarmata házakban sem voltak tetőszerkezetre utaló oszlophelyek, tehát náluk is önhordó tetőzetre kell gondolnunk. E házak közös jellemzője az oldalfal közepébe vájt kerek kemence. 10 Középső oszlopos, sátortetős házak: Sándorfalva, Nagymágócs (Csongrád m.) - VÖRÖS 1983, 142., 24. gráf. melléklet, VÖRÖS 1984, 20.; Tiszaug, Besenyszög, Tiszaszőlős, Szolnok-Zagyvapart (Jász-Nagykun-Szolnok m.) - CSEH 1992, 7-9., 2-3. kép. 11 Tiszaeszlár-Bashalom (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) 12. házban sarok mellett, padlóra épített, kis kemence: KOVALOVSZKI 1980, 22., 13. rajz. 12 Nyeregtetős házak (hossztengelyükben 2-4 ágassal): Sándorfalva (Csongrád m.) - VÖRÖS 1983, 142., 24. gráf. mellék-let; Zenta (Senta, Jugoszlávia) - KOREK 1989-1990, 161., 3-4. kép; Tiszafüred - H. Vaday Andrea feltárása, Mitt. Arch. Inst. 5 (1974/1975) 213-214., 70. t. 2.; Tiszaszőlős, Szolnok-Zagyvapart (Jász-Nagykun- Szolnok m.) — CSEH 1992, 8-9., 4. kép. 13 Biharkeresztes-Ártánd-Nagyfarkasdomb (Hajdú-Bihar m.) - NEPPER 1982, 136., 16-18. kép, 7. rajz. 14 Önhordó tetőszerkezetes (tetőtartó oszlop nélküli) házak: Tiszaeszlár-Bashalom 9. ház (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.) - KOVALOVSZKY 1980, 21., 12. rajz; Tiszafüred-Morotvapart II/7. ház (Jász-Nagykun-Szolnok m.) - CSEH 1991, 99-100., 2. ábra; Alattyán-Tulát (Jász-Nagykun-Szolnok m.) - KOVRIG 1963, 189.; CSEH 1992, 6.; Szeged-Algyő 47. kút-körzet, Hl ház (Csongrád m.) - KŐHEGYI-VÖRÖS 1989-1990, 90., 27. kép. 15 Dinnyés I. közületien feltárása 1986-1988., 1990. Leletanyag a CKM-ben. 16 Dinnyés I. 1984. évi ásatása. Közületien, leletek a CKM-ben.
