Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
354 DINNYÉS ISTVÁN A házakban ritka a sütés-főzésre és a téli fűtésre szolgáló tüzelőhely; ilyen a már említetteken túl a Cegléd 4/7. lelőhely 312. késő szarmata háza, ahol az ÉK-DNy-i tengelyű ház keleti sarkában agyag-falú kemence állt. Ételeket készíteni természetesen házon kívüli tűzhelyen is lehetett. Fűtésről viszont gondoskodni kellett, amit talán forrósított kövek házba vitelével oldottak meg. A 9-12 m2 alapterületű házak egy család számára is szűkös lakóteret nyújtottak. Egyszerű berendezésükről, bútoraikról nincsenek adataink. Világító eszköz, mint a 2003. évi feltárások két, szabadkézzel formált, csónak alakú cserépmécsese (Cegléd 4/3., Abony 41. lelőhely), a Cegléd 4/7. lelőhely 312. házának vaslemez mécsese ritka lelet a településeken. A házakban (Nyáregyháza 6. lelőhely 134., 16. lelőhely 6-7., Dunakeszi 165., Jászkarajenő, legújabban Cegléd 4/3. lelőhely 363., 386. ház) található cölöp- és karólyukak, gödrök nyilván berendezéshez tartoztak, de pontos rendeltetésüket nem tudjuk meghatározni. Az alföldi szarmata települések kis alapterületű, földbemélyített és felszínre épített, egyterű házai (más telepjelenségekkel együtt) nem csupán a szarmata terület jellegzetességei. Ilyen vagy hasonló házakat használtak Északkelet-Magyarország és a mai Szlovákia római kori népei, és ilyen házakban élt a római Pannonia falusi lakossága is.17 A házakban gyakran hiányzó tüzelőhelyek többsége a szabadban volt. Farmoson, 2-3. századi településen szögletes, felszíni tüzelőhely maradványa került elő a szarmata kori humuszréteg alján. Agyagból tapasztott, 5-7 cm vastag, átégett fenékrész, szélén oldal nyomával. A tapasztott oldalú tűzhely,18 vagy épített kemence19 mellett, két cölöplyukban a védőtető cölöpéi állhatták. Szabadban állt a Bag-Peres-dűlőben feltárt, két, patkó alakú, agyagalapozású kemence.20 Jellegzetes tartozékai a településeknek a szabadtéri, előteres kemencék. Többnyire hosszúkás, egyik végén lejtős vagy lépcsős lejárattal kiásott gödör másik végében, a gödörfalba vájták be a 80-120 cm átmérőjű, ívelt boltozató, kerek kemencét, melynek szája a gödörfenéknél magasabban nyílott (Nyáregyháza 16. lelőhely 5. kemence: I. tábla 7-8.). Máskor már meglevő gödör (felhagyott ház, tároló- vagy más gödör) falában alakították ki a kemencét (Cegléd-Kenderföldek).21 A kemencefenék tapasztása alá gyakran edénytöredékeket (Nyáregyháza: I. tábla 8.), néha salakdarabokat (Cegléd) terítettek, így fokozva a kemence hőtároló képességét. A gödör a kemence előteréül szolgált, innen tüzeltek, ide húzták ki a hamut, parazsat, amikor a kemencébe az ételeket főni, sülni berakták. E kemencéknek (és a házakban levőknek) nem volt külön füstelvezető nyílása, a füst a kemence száján a szabadba (házakban a belső térbe) távozott. Általában a szabadtéri kemencék és tűzhelyek voltak a napi sütés-főzés színterei, a házakban levőket inkább télen használhatták. Más lehetett a jászkarajenői késő szarmata településen feltárt, nyitott boltozató, kis kemence rendeltetése. Földbevájt, 83 x 65 cm-es, ovális alakú. Fenekét a szarmata kori felszíntől mintegy 40 cm mélységig vájták a talajba, felszínhez emelkedő boltozatán 50-55 cm átmérőjű nyílást alakítottak ki. Falai gyengén égtek át. Északra nyíló szája előtt keskeny előtér és lejtős lejáró volt. A településeknek csak kis részét foglalták el a házak, a szabadtéri kemencék és tűzhelyek, a nagyobbik részen különböző rendeltetésű gödröket, árkokat találunk. Nyáregyháza 6. lelőhelyen egy lakóház, 3 házszerű épület, 7 kút, 30 árok és 189 gödör került elő a feltárt 7400 m2-en, a település területének közel 6%-án. Az árkok többsége nyilván a csapadékvíz elvezetésére szolgált, másoknál valószínű, hogy településrészeket határoltak, választottak el egymástól. A kis területet övező, körbefutó árkokról (Farmos, árokrészlet) elképzelhető, hogy felszíni építményt öveztek.22 17 A szakályi (Tolna m.) falusias település kapcsán, áttekintve a római birodalmon kívüli adatokat is: GABLER 1980-1981, 73-77.; GABLER-OTTOMÁNYI1990, 165-168., 183-185. Pátyi római kori településen feltárt házakról: OTTOMÁNYI 2001, 34-36. 18 Tiszafüred-Téglagyár: 10-12 cm mély, agyaggal kitapasztott fenekű szögletes tűzhely, valamint hasonló, kerek szabadtéri tűzhelyek. H. Vaday Andrea feltárása. Mitt. Arch. Inst. 5 (1974/1975) 214. 19 Tiszaeszlár-Bashalom 3. ház gödrébe, annak részleges betöltődése után, agyagból építettek ovális, 20- 25 cm vastag falú, szabadban álló kemencét. KOVALOVSZKI 1980, 18., 9. rajz. 20 Kalicz Nándor feltárása, 1961. Mitt. Arch. Inst. 1 (1970) 96. Közületien, leletanyag az APM-ben. 21 DINNYÉS 1982, 59., 7. kép. Szabadtéri kemencék az utóbbi évek feltárásaiból: Abony, Alsónémedi, Cegléd,Üllő. 22 Sándorfalva-Eperjes: VÖRÖS 1983a, 142-144.
