Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
352 DINNYÉS ISTVÁN Nyáregyháza) tanúsít. Megyénkben most közel 500 szarmata településről tudunk, jórészt régebbi és újabb terepbejárások, részben kisebb-nagyobb feltárások (Abony, Alsónémedi, Albertirsa, Bag, Cegléd, Csemő, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Dunakeszi, Farmos, Jászkarajenő, Nagykőrös, Nyáregyháza, Ocsa, Szigetszentmiklós, Táborfalva, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Törtei, Újhartyán, Újlengyel, Üllő) eredményeként. Az ismert és felderítetlen telepek együttes száma ezernél többre becsülhető. A szarmata települések szerkezetéről a legutóbbi évek nagyobb ásatásai alapján sem mondhatunk sokat. Nyáregyháza 16. lelőhely egyik magaslatán egymást gyakorta átmetsző, több száz gödröt, árkokat, két csoportban 10 házat és agyagkitermelő gödröket tártak fel. A magaslat lejtőin ritkultak a telepobjektumok, a település kevéssé tagolt felszínű részén pedig jóval szórtabban helyezkedtek el.3 Dunakeszi-Alagimajornál ártéri, alacsony kiemelkedésen létesült a település. Feltárt sávját enyhe, üres mélyedések tagolják, a néhány ház, közel 240 gödör és árok a magasabb részeken került elő változó sűrűségben.4 Nyáregyháza 6. lelőhelyen is két dombon tártuk fel a telepobjektumok többségét. A dombok közötti laposon elszórtan találtunk gödröket, árkokat, és csak itt 7 kutat.5 A települések szerkezetét tehát alapvetően a terepadottságok befolyásolták. A korábbi és későbbi létesítmények többsége a kiemelkedéseken helyezkedett el, a mélyebb fekvésű településrészek ritkábban „lakottak”, ill. a terepviszonyoktól függően üresek is lehettek. Nincs nyoma a mai értelemben vett rendezettségnek (telkek, utcák). A települések felszíni épületeit ritkán sikerül megfigyelni. A farmos-kása-dűlői település6 a 2. század közepe után keletkezett, s a 3. század közepéig állt fenn. Itt az altalaj fölötti, szarmata leleteket tartalmazó humuszrétegben nagy, változatos alakú és erősen hamus foltokat észleltünk. Két folt alatt egy-egy kerek gödör került elő, az egyik foltban cölöplyuk is volt. A közel 5x4 m-es 50. folt területén cölöplyukat, gödröt nem találtunk, viszont 20-33 cm vastag, erősen hamus talajából igen sok lelet került elő. E hamus részek fából-nádból készült, s leégett felszíni építmények nyomai lehettek.7 Bizonyosan felszíni épületek voltak a 358-as római hadjárat során, a dél-alföldi szarmata falvakban feldúlt szalmakunyhók és erős gerendaházak (Amm. Marcellinus XVII, 13, 13.). A lakó- és más rendeltetésű épületek többsége félig földbemélyített ház volt: változó mélységű és alakú, négyszögletes házgödör a felszín fölött emelkedő tetővel. A farmosi település feltárt részén egyetlen biztosan lakóépület került elő: a 87. számú, nyugat-keleti tengelyű, 3,9X2,6 m-es, félig földbemélyített ház.8 Közel vízszintes padlója nyugati részén, sekély mélyedésben alig átégett aljú tűzhelyet találtunk. Tetőszerkezetét egy 15 cm átmérőjű oszlop támasztotta alá, amit a ház közepén kiásott gödörbe állítottak le (I. tábla 1-2.). A bizonyosan sátortető tartógerendái erre az oszlopra és az oldalak melletti felszínre támaszkodtak. A szarufákra vékonyabb rudakat, ágakat erősítettek, s a tartószerkezetet szalmával, náddal borították be. Biztosan nem lakásként szolgált a 75/D. sz. épület. Az EK-DNy-i tengelyű, 3,7x3 m-es ház közepét ovális, kb. 50 cm mély gödör foglalta el, a gödörfenéken néhány karólyukat találtunk. Tetőszerkezete sátortető lehetett, melyet a házban levő gödör közepébe leásott oszlop tartott. Dunaharasztin, legutóbb a 4. főút új nyomvonalán három ceglédi lelőhelyen szintén sátortetős házakat tártak fel 2-3. századi településeken.9 3 Nagy kiterjedésű lelőhely a községtől délre. 1994-ben az új, 405. sz. út 6,3-6,93 km szakaszán Tari Edit késő szarmata és Árpád-kori településrészt és szkíta temetőrészletet tárt fel. Közöletlen, leletanyag a CKM-ben. A feltárás eredményeinek felhasználásáért Tari Editnek ezúton is köszönetét mondok. 4 MRT 9. 75., Dunakeszi 5/1. lelőhely. Simon László 1995-ös feltárása a 2. sz. főút új nyomvonalán. Késő szarmata település, közöletlen, leletanyag a VTM-ben. Köszönöm az ásatónak, hogy a feltárás eredményeit felhasználhatom. 5 A község déli határrészén, 11-12 ha területű szarmata lelőhely. Dinnyés 1.1994. évi feltárása az új 405. sz. út nyomvonalának 4,6-5 km szakaszán, két homokdombon és közöttük mélyebb fekvésű részen. Késő szarmata településrészlet, késő szarmata temető 4 sírja és egy körárkos szarmata temetkezés. Közöletlen, leletanyag a CKM-ben. 6 Farmos-Kása-dűlő: homokbánya, 1975-1977., 1979. évi feltárás. Településrészlet: 2 ház, házszerű objektumok, felszíni tüzelőhely, gödrök, árokrészlet. Közöletlen, leletanyag a CKM-ben. Rég. Fűz. Ser. I. 29 (1976) 51., 30 (1977) 30., 31 (1978) 74., 33 (1980) 54. 7 Felszínre épített ház: Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok m.) 3. századi, paticsfalú ház részlete - VADAY-VÖRÖS 1979-1980, 121., 13. t. 1.; Gyomaendrőd-Endrőd 170. lelőhelyen (Békés m.) paticsfalú késő szarmata ház nyomait figyelte meg Jankovich B. Dénes - Rég. Fűz. Ser. I. 43 (1991) 32. 8 DINNYÉS 1985, 23-24., 8. tábla. 9 1989-ben az 51-es út új nyomvonalán 3. századi településrészletet (ház, gödrök, árkok) tárt fel Endrődi Anna. Közöletlen. Rég. Fűz. Ser. I. 43 (1991) 32. A ceglédi ásatási megfigyelések 2003. éviek.
