Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)

304 OTTOMÁNYI KATALIN Aquincum környékén egyik legelterjedtebb istennő Diana. Jelzője „silvestris” vagy „conservatrix”. Párja Apolló conservator. A vadászat, az erdő és a gyógyítás istenpárosaként szerepelnek. Piliscsabán lehetett szentélyük, a 2-3. században. Több Diana, illetve Apolló oltár, egy Diana papnőt ábrázoló életnagyságú szobor és egy sast ábrázoló háromszögletű dombormű került innen elő. Az állítok magas rangú katonák. Apolló Pannóniában leg­gyakrabban, mint gyógyító isten szerepel, gyógyforrásoknál állítanak neki oltárt. A források istennőinek, a nympháknak gyakran szentelnek oltárokat egyedül, vagy más gyógyító istenekkel együtt (pl. Aquincumban a Római fürdőnél, Csillaghegyen stb). Pátyról ismerünk egy ilyen oltárt, melyet M. Valerius Karus, a colonia decuriója állított „nymphis perennibus” (a ki nem apadó forrás istennőinek). A kő valóban egy forrás mellett került elő, és a felszíni nyomok alapján kőépület, kútház, vagy szentély, esetleg gyógyfürdő állhatott mellette. Terra Maternak, a Földanyának s a földművelés istennőjének szentélye állhatott Bu­daörsön, a kamaraerdei-dűlőben, ahol két oltárköve is előkerült. Egyiket M. Antonius Vic- torinus, aquincumi duumvir állította, aki Aquincumban egy Mithraeumot is alapított. E keleti valláshoz kapcsolódhat a 3. században a Terra Mater kő is. A másikat a pagus Her- culius s a rajta lévő vicusok lakói szentelték Terra Maternek, s a császárok (Philippus Arabs és Philippus iunior) üdvéért. Ez utóbbi esetben az istennő az egész Római Birodalom földjét személyesíthette meg.192 Vidéki feliratokon gyakran látható még Liber, a szőlő és a bor istene. A kiskertek és vil­lák tulajdonosai állítanak neki oltárt (pl. Érden M.Ulpius Quadratus municipiumi decurio). Pomázon Liber Pater és Ariadne együtt szerepelnek az oltáron. A 2. század végén lendül fel Pannóniában Dionysos, Bacchus és Ariadne kultusza. Római néven Liber pater és Libera, de görög ábrázolásmódban tisztelik, (ruhátlan Liber kantharosszal, lábánál párduc, ld. Testvér­hegy). A kereskedelem istene volt Mercurius, kinek Szentendrén állított, két valószínűleg gazdag kereskedőcsaládból származó decurio feliratot. A kő egy kisebb szentély bejáratát díszíthette. Egy-egy katonasághoz kapcsolható feliratát ismerjük még Volcanus Augustusnak, a dunabogdányi táborból, illetve Százhalombattáról a sors istennőét (Fortuna). Az isteneknek állított oltárok és szobrok mellett a klasszikus mitológia jeleneteit is gyakran ábrázolják sírköveken, sírépítményeken, ládikavereteken, freskókon stb. A pannó- niai mitológiai tárgyú domborművek kompozíciója megegyezik az itáliai s galliai ábrázolá­sokkal. A 2. század közepétől árasztják el Pannóniát ezek az ábrázolások. Nem annyira sírköveken, inkább nagyobb sírépítményeken szerepelnek (Attisok, Geniusok stb.). A százhalombattai vicusból Ámor és Pscyché jelenet ábrázolását ismerjük, Szentendrén egy sírkövön Actaeon bűnhődése látható, a szentendrei ládikavereten Hercules alakja stb. A dionysikus mondakörhöz tartozó ábrázolások a 2. század második felétől tűnnek fel, és a helyi lakosság temetkezési szokásaiban élnek tovább, pl. táncoló maenesaok és bacchánsnők (ld. Tök, Százhalombatta, Dunabogdány). A kocsisírok veretein, bronzdíszein is ezek láthatók (pl. Budakeszi, Budaörs). Sírvers is fennmaradt, ahol az isteneket (Venus, Minerva, Bacchus, Ceres,) és a párkákat említik (Lupus költő verses sírfelirata, RIU 910). A klasszikus istenvilág mellett a 2. század közepétől, második felétől kezdenek megje­lenni a keleti misztériumvallások. Míg a római vallásban szinte üzleti viszony volt az isten és az emberek között, mely a „do ut des”, adok, hogy adj, elvre épült, ld. oltárok VSLM for­muláját (votum solvit libens merito, vagyis „Szívesen állítottam a votumot, mivel az isten megérdemelte"), addig a keleti vallások érzelmi alapon álltak. Térítő, missziós vallások voltak, tele titokzatossággal, misztériumokkal, a megváltás ígéretével. Hívőik tábora egyre nőtt, és nemcsak keleti, idegen származásúak, de helyi rabszolgák, libertusok, sőt magasabb rangú katonai és civil vezetők is csatlakoztak hozzá. Meghaló és feltámadó főistenük a gonoszt győzi le (pl. Mithras ledöfi a bikát, Jupiter Dolichenus a bika hátán áll, stb.). Pannóniában legelterjedtebb az iráni eredetű Mithras és a szíriai Dolichenus kultusza lett. A Mithras közösségek kicsi, már korábban meglévő csoportok (pl. egy család, egy ka­tonai csapat, vámállomások helyőrsége, pénzverdék dolgozói stb.) főleg keleti származásúak, legalábbis kezdetben. A 2. század közepétől a 4. század elejéig a leghatásosabb keleti vallás 192 Ld előző jegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents