Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 303 Szigetmonostoron pedig egy szír katona oltárkövén szerepel Jupiter és Júnó Regina.188 Érdről egy fogadalmi tábla ismert, melyen Junót és Jupitert szent állataikkal, a pávával és sassal ábrázolják. A katonákon kívül a városi tisztségviselők is állítanak feliratokat a hivatalos isteneknek. Törökbálinton „Iunoni Reginae Augustae” számára emelt oltárt M. Aurelius Epigonus, a colonia decuriója. A triász harmadik tagjának, Minervának oltárkövét Pest megyéből eddig nem ismerjük. A szentendrei táborból került elő legutóbb bronzszobra.189 Aquincumban van sok neki szentelt oltár.190 Legtöbb felirata a főistennek, Jupiter Optimus Maximusnak van. Allítóik szinte kivétel nélkül katonák, de nem csak idegen származásúak, hanem helyi bennszülöttek is. Előkerülési helyük nem csak katonai tábor (Dunabogdány, Szentendre, Százhalombatta, Leányfalu, Visegrád, stb.), hanem a limes mögötti területeken is előkerül vicusokból s villákból (pl. Bia, Budaörs, Pomáz), illetve szórványként (pl. Érd, Nagykovácsi, Páty, Pomáz, Solymár). Ez utóbbiakat építőanyagként hozták ide, vagy pedig kisebb útállomás, beneficiárius állomás állt ott. (Érden „praesidiumot”, Solymáron benefi- ciárius állomást feltételezett a kutatás.) Dunabogdányban több Jupiternek állított oltárkő és a tábortól nyugatra, a cohors II. Alpinorum parancsnoka által Kr. u. 180 körül épített szentély építési felirata is előkerült. Sőt a Septimius Severus alatti újjáépítés nyoma is fennmaradt. Különösen kedvelt volt még a katonaság körében Hercules, Augustus és Mars isten tisztelete. Marsnak csak egy leányfalui oltárkövét ismerjük. Herculesnek főleg katonai parancsnokok állítottak oltárt Aquincumban és Szentendrén. Szobrait ismerjük Érdről és Zsámbékról. Ez utóbbi egy sírkert sarokkövén állhatott. A Severus korban Hercules háttérbe szorítja Pannóniában a hivatalos hadiistent, Marst (ld. Hercules Illyricus). A katonaság körén túllépő, népi isten lett belőle. Budaörsön M. Antonius Victorinus, aquincumi duumvir állított neki oltárt. (14. kép) Az egész pagust, melyhez Budaörs tartozott, Herculesről nevezték el, ő lehetett a körzet fő istene.191 Még a 4. század első felében is ábrázolják egy szentendrei ládikavereten. A legtöbb feliratot Pannóniában - Jupiter után - Silvanusnak állították. Ez az egyik olyan kultusz, mely itt alakult ki, vagy kapott sajátos helyi színezetet. Régen az illír főistennel Vidasussal azonosították, de ez máig vitatott. Silvanus ábrázolása, attribútumai az itáliai Silvanusnak felelnek meg, Általában bő paraszti köpenybe öltözött öregembernek ábrázolják, egyik kezében kampós kerti- vagy szőlőmetsző kés, másikban faág vagy gyümölcs, lábánál kutya. A fején lévő frígiai sapka már keleti hatás. Másik, nálunk ritkább ábrázolása ugyanis ifjúnak mutatja, tunicában, köpenyben, nadrágban és frígiai sapkában. Kezében ugyanaz van. Mivel népszerűsége oly nagy, biztos, hogy meglévő vallásképzetet fejezett ki, római formában. A Traianus diadalíven Pannóniát hivatalosan is Silvanus jelképezi. Legtöbb feliratát a 3. századból ismerjük. Még a 4. században is dedikáltak neki különböző tárgyakat (gyűrű, arany bulla stb.). Funkciója és ennek megfelelően tisztelőinek tábora is nagyon sokrétű. Két fő jelzője - silvestris, domesticus - jelzik az isten kétarcúságát. Az eredeti itáliai isten az erdők és vadászat istene (silvestris), a görög Pánhoz hasonló (néha kecskeszarvval is ábrázolják). Másrészt ő a kisbirtokok, házak, kertek, a megszelídített természet istene is, aki az állatok és növények termékenységéért is felel. Pannóniában gyakoribb ez utóbbi domesticus jelző. Az útkereszteződések istene is, aki az úton lévőket védi (viator). Sokan állítanak neki feliratot, hivatalos személyek és katonák is (pl. Dunabogdány). (15. kép) Ok főleg „silvestrist”, gyakran Dianával együtt, mint vadászistent tisztelik, de leginkább a kisbirtokok tulajdonosai, veteránok stb. a feliratok állítói (pl. Budaörs, Pilisszántó). Bennszülöttek és idegenek, rabszolgák és libertusok egyaránt tisztelik. Női párja Silvana (pl. Dunabogdány), vagy Silvanae. Ez utóbbiak termékenység istennők, hárman vannak. A kultusznak nincs hivatalos tisztelete, nincsenek nagy szentélykörzetei. Kisméretű, magánjellegű szentélyekben tisztelik. Lakóházakban is állítottak neki oltárokat. Dunabogdányban a 3. század közepén Iulius Secundinus veterán bővítette a régi szentélyt egy újabb helyiséggel. Ez a szentély a táboron kívül állt. Több felirat is ismert innen a katonai vicus területéről, illetve a tábor mellől. 188 SOPRONI 1985, 297., 20. kép. 189 Rég. Kút. 2004, 290. Maróti É. ásatása. 190 ZSIDI 1993, 98. 191 Terra Maternek szentelt oltárkő. SzFM ltsz. 2003.1. 3. OTTOMÁNYI-MESTER-MRÁV 2005, 30; MRÁV- OTTOMÁNYI2006.
