Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 275 (266,8—13.) a Duna parton futó utat is leírja. A Tabula Peutingeriana szintén átlós utat ad meg. Állomásai: Lussomana-Gardellaca-Lepavis. Az Itin. Ant. említi még (V. 263,3-9.) az Aquincumból Savariába vezető utat, melynek kezdeti Floriana felé tartó szakasza ugyancsak megyénk területén megy át. Aquincumból dél felé, a Gorsiumon át Sopianaeba, illetve Poetivióba menő út szintén itt ágazhatott le a limes- útból. A Duna mentén futó limes-út a katonai táborokat, őrtornyokat kötötte össze. A településhálózat szempontjából az Aquincumból sugárirányban kiinduló belső utak a fontosabbak. Ezeket kísérték két oldalt a temetkezések, villák, telepek. Az útleírásokban nem szereplő, kisebb utak meglétére is következtethetünk e telepek és temetők elhelyezkedéséből. A mérföldkövek és a terepbejárások alapján egy átlós út vonala biztosan kirajzolódik Aquincumból a hegyvidéken keresztül Crumerumba (Tokodnál éri el a limes-utat), ahonnan a Duna mentén halad tovább Brigetio felé.109 (Részletesebb leírását ld. Kovács Péternél). Nyomvonala szétszántott kavicscsíkként, esetleg kövesútként több helyen is megfigyelhető volt (Pilisborosjenő 15/8. lh., Pilisszántó 17/12-12a, Pilisvörösvár 21/21. lh., Csobánka 6/28. lh.). Ezt az átlós utat végig villák, telepek, vagy temetkezések szegélyezik. Az aquincumi katonavárostól ÉNy-i irányba, az ürömi völgyön át haladó utat kísérik a szépvölgyi úti, kapucinus dombi, táborhegyi, testvér-hegyi és csúcs-hegyi villák, illetve a mellettük lévő temetkezések. A leágazó kisebb utak mellett állhatták a pálvölgyi, mátyáshegyi valamint aranyhegyi villák.110 A villák között út menti őrtornyok, mansiók pl. Csúcs-hegy, Aranyvölgy, és sírkertek találhatók. Ürömön villák nincsenek, csak sírok szegélyezik az utat. Pilisboros- jenőn sincs villa, csak két kisebb telep (15/4-5. lh.) és késő római sírok vannak az út mentén (15/7. lh.). Csobánkán két villa és sok telepnyom (9 lh.) található. Pilisszántón egy út menti őrtorony,111 és négy telep volt a római korban. Az alsó út mellett Vörösváron egy villa, négy telep és sírkert nyomai figyelhetők meg. Az Aquincum—Savaria út keleti szakasza ma még nem teljesen tisztázott. Albertfalváról kiindulva Budaörsön és Biatorbágyon át Etyeknél lép be Fejér megyébe és megy tovább Bicske, majd Floriana (Csákvár) felé.112 Mivel mérföldkövek és felszínen látható nyomok nincsenek, nézzük a település és temetkezés nyomokat. Az albertfalvai vicus mellett elhaladva egy út menti állomás található. Budaörsön egy villa illetve vicus, két kisebb telep, több kocsisír és kora illetve késő római temető mellett megy tovább Torbágyra. Közben az út déli oldalán négy törökbálinti telepet is bekapcsol a kereskedelembe (az aquincumi colonia decuriójának sírköve is előkerült itt, lehet, hogy villa is volt). Torbágyon egy villát (8. lh.) és a 2a és 9. lelőhelyű telepet érintve két irányba mehetett,113 vagy kicsit északra Páty déli határánál, ahol Herceghalomig kb. 10 telep és villa mellet haladt el. Pátyon gyógyfürdő is volt.114 Mehetett még Torbágyról délre a Biai tó felé is, melynek partja szintén sűrűn lakott ebben az időben. (4 villa, 3 telep). Innen egyenesen Etyekre. A fő útról, mely Flóriánéba ment, feltételezhetünk egy elágazást Zsámbék felé, mely végigmenve e termékeny völgyön a brigetiói útba csatlakozna. Az elágazás helye vitatott. Fordulhatott már Herceghalomnál északra az út (Bia 1/37-39. lh.) és Tök, Tinnye, Perbál útvonalon keresztül Piliscsaba körül (Piliscsév ?) fut be az Aquincum-Crumerum útba.115 A zsámbéki medence nagyon sűrűn lakott volt a 2-3. században. Zsámbékon két villát és hét kisebb telepet találunk, Tökön két villa és két kisebb tanyaszerű telep mellett menne el az út. Perbálon három villa öt telep, Tinnyén egy villa és három telep található. Piliscsabán két kisebb telep és talán három villa mellett megy el az út. Az innen előkerült mérföldkő valószínűleg Piliscsévhez tartozik. Korai és késői temetkezés Tökön és Zsámbékon figyelhető meg. 109 SIMONYI 1936, 44-55.; MRT 7. lelőhelyei; VISY 1989, 61. 110 ZSIDI 1991, 152. 5. kép 111 MARÓTI1985,159-184. 112 Az út Fejér megyei szakaszára vonatkozóan ld. FITZ1970, 72-173.; Pest megyei szakaszhoz SOPRONI 1958, 41. 113 Torbágyon a 2. lh. bronzkori telep. Egy 1995-ös leletmentés során római telepnyomok is kerültek itt elő. (Balogh É. ásatása) SzFM Adattár 3055-96. in OTTOMÁNYI-GABLER 1985,312-320. Abb. 3. - egyik villagazdaságokkal legsűrűbben lakott terület van itt. Ez lenne a mai Ml-es út vonala. 115 SOPRONI 1958, 4L; De elágazhatott Mánynál is. ld. FITZ 1970,161.
