Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 269 Szentendrén Pannonia eddigi legnagyobb villáját sikerült feltárni. (6. kép) Főépülete 52 helyiségből állt. Peristyliumos villának épült a Kr. utáni 220-as években, fürdőházzal és a főépülettől távolabb eső gazdasági épületekkel. Később a főépülethez több apszisos helyiséget építettek, új bejáratokat nyitottak és az út felé eső oldalon oszlopos porticust hoztak létre. Még a 4. század elején is építettek hozzá egy átriumot, a század második felében pedig rosz- szabb kivitelű helyiségeket. Többször átépítették (három építési periódust lehetett elkülöníteni), a 4. század végén hagyták fel. Tervszerűen kiürítették, nem égett le. Csaknem valamennyi helyiségét freskó díszítette, tetején kis agyagtornyocskák világítottak. A villa mérete, belső díszítése és a leletanyag (ld. feliratos trieri boroskészlet, freskók stb.) gazdag tulajdonosra vallanak. A 4. században a villa egy része mansio, illetve villa publica (útmenti fogadó) szerepet töltött be.84 A többi villa sokkal kisebb. Kis, vagy középbirtokhoz tartozhattak, ahol a főépület alig nagyobb, mint egy pár helyiséges lakóház. A villákat a főépület alaprajza szerint szokták osztályozni. Ez az ún. villa urbana az itáliai városi lakóházra vezethető vissza.85 Nem mindegyik főépület sorolható be egy-egy típusba. Többször hozzáépítettek, kibővítették, így az alapforma megállapítása is nehéz. Sokkal célravezetőbb a méret alapján elkülöníteni őket. így beszélhetünk egy nagyméretű, központi tér köré rendeződő ún, peristyliumos típusról, és egy kisebb lineáris elrendezésű, közép vagy oldalfolyosós, többnyire porticusos típusról.86 Megyénkben a szentendrei Skanzenben lévő villát kivéve valamennyi ez utóbbi csoportba tartozik. Tulajdonképpen a szentendrei villa alaprajza is elég szabálytalan a többszörös átépítések miatt. A leggyakoribb pannóniai háztípus a középfolyosós udvarház, többnyire porticussal. A 2. század első felében tűnik fel. A folyosóból jobbra-balra 2-3 lakószoba nyílik. Az egyszerűbb változatban csak egy-két helyiség fűthető, s kevés a dekoráció. Ilyen van pl. a Kaszásdűlőben, Békásmegyeren, Budaörsön stb. A díszesebb változatban a hátsó tengelynél apszis és belső díszítés pl. freskó, stukkó található. Ilyen van a Csúcshegyen, Budakalász-Dolinán, Pomáz-Zdravlyákon stb. Az oldalfolyosós típus kereszttengelyében van az apszis, és oldalt helyezkedik el a porticus (pl. Csillaghegy, csúcshegyi kisebb villa). A Pomáz-Lugi dűlőben lévő villa alaprajza jelenleg besorolhatatlan. Egy központi apszisos helyiség köré csoportosul a többi helyiség, de a villa nagy része még nincs feltárva.87 Kisebb birtokoknál fő épületként funkcionálhat olyan épület is, mely alaprajza szerint máshol csak melléképület, munkások lakóhelye, vagy kultikus épület lehet. Ilyen került elő Herceghalmon a Bia 1/37. lelőhelyen (téglalap alakú, kétosztatú, osztás az 1/4 résznél). Pá- tyon és Budaörsön is volt ilyen téglalap alakú épület. Pátyon mind a két nagy lakóépület többszörös toldásokkal kapta meg végső formáját. Egy alaptípusba besorolni nehéz. Több helyiséges, belső udvaros építmények lehettek.88 A házak tetejét tegulák és imbrexek fedték, néha díszes antefixekkel és világító agyag- tornyocskákkal. A közeli források vizét vízvezetékek vitték a villákhoz (pl. Pátyon, Szentendrén, Piliscsabán, Tahitótfalun kerültek elő csövek). A villákhoz többnyire fürdő is tartozott. A tulajdonosé egybeépítve a főépülettel (pl. Budakalász, Pomáz, Szentendre). A munkásoké külön épületben lévő közfürdő. A padlófűtés nyomai (hypocaustum) nemcsak a fürdőben, hanem 1-2 lakószoba alatt is megtalálhatók. Néha fűtőcsatorna, máskor csak téglából épített kemencék fűtötték a szobákat (ld. Budaörs, Páty). A fűthető helyiségek száma, az épületegységek egészéhez viszonyítva aránylag kevés. A szobáknak terrazzó padlója volt, falain gyakran festés, stukkó vagy freskó (pl. Budakalász-Dolina, Budakeszi, Budaörs, Pomáz, Szentendre). A legigényesebb római villákat mozaikok díszítették. Ilyeneket Pest megyéből egyelőre nem ismerünk. A párkányok, faragott oszlopfők is fokozták az épület pompáját (pl. Budakeszi, Budaörs). Gyakran ablaküveg töredéket is találunk a kőépületeknél. Földszintes épületek voltak, legfeljebb a terepviszonyokhoz alkalmazkodva teraszosan épültek (pl. Békásmegyer, Testvérhegy). 84 TOPÁL 1994, 321-335.; MRT 7. 28/12. lh.; TOPÁL 1985, 303. 85 HAJNÓCZI1975, 3-61.; 86 PRK: 222-234. (LÁNYI 1990); GABLER 2003,236. három csoportot különít el: porticusos, középfolyosós és udvaros villatípusokat. Az Aquincum környékiek az első két típusba tartoznak. 87 HAJNÓCZI „porticus villának” írja. 1975, 57. 88 OTTOMÁNYI-GABLER1985,186-194.; Bíró 1974, 5-13. t.
