Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
270 OTTOMÁNYI KATALIN Egy villagazdaságban sokféle melléképületre volt szükség. Az állatok számára készült istállók, ólak, illetve terményraktározásra használt magtár, pajta stb., valamint szerszámok tárolására épült raktárak alkották a „villa fructuaria”-t. A villa rustica rész főleg a munkahelyeket, illetve munkások szállását foglalta magába (egy nyitott udvar köré csoportosultak a fedett munka és tárolóhelyiségek, illetve a tornácos lakórész). Az épületek funkciója határozta meg a formáját és nagyságát.89 Megyénkben gazdasági épület csak néhány helyen került elő. Pl. Pátyon és Budaörsön négyzet alakú, kőalapozású épület (rendeltetése bizonytalan). Pátyon egy másik rosszabbul megépített, szabálytalan alakú kőépület, melyben kővályú töredéke volt (valami ól, esetleg istálló lehetett). Budaörsön eddig egyedülálló típus egy földbemélyített téglalap vagy négyzet alakú építmény, melynek legalább két oldalát több soros kőfal veszi körbe (mindez a sárga altalajba mélyítve). Többnyire sok vas szerszám van bennük, valamilyen pince illetve műhely lehetett. Budaörsön több, valószínűleg gazdasági rendeltetésű építmény is elkülöníthető. Köztük jellegzetesek a cölöpszerkezetes felszíni építmények (magtárak, pajták). A többi mind földbemélyített objektum, esetleg bennszülött colonusok lakóházai, munkahelyek stb. Paticsnyomokat több helyen is megfigyeltek, pl. Bia 1/45, Budakalász 3/6, Csobánka 6/27, Perbál 14/9, Solymár 25/1 lh. Herceghalmon (Bia 1/37. lh.) volt egy hosszú K-Ny-i irányú árok, melyből észak felé két egyenetlen aljú padkával elválasztott „helyiség” nyílt. Az árok betöltésében kövek és vályogtégla maradványok voltak. Egy hosszú épület falának árka lehetett, mely több kisebb részre volt osztva. Nagyságát megállapítani nem tudtuk. A villák gazdasági részében sok még a különböző agyagnyerő, illetve hulladékgödör, tárolóverem s szabadtéri tűzhely átégett paticsos maradványa. Pátyon és Budaörsön edényégető kemencék, Herceghalmon s Pátyon szabadban lévő késő római kőkemencék is előkerültek. A kemencék közelében kutak, a késő római korban kővel kibélelve (ld. Budaörs). A villagazdaságok belső szerkezetére jellemzők a szétszórtan elhelyezkedő, egymáshoz alig tájolt, kisebb-nagyobb épületek. Egyszerű, egy-két helyiséges melléképületek nagyobb raktárakkal váltakoztak. A belső tagolásra árkok (pl. Herceghalom, Érd), illetve kavicsos utak szolgáltak (pl. Páty, Budaörs). Kövezett útrészleteket Pomázon (23/8. lh.) Pátyon és Budaörsön sikerült megfigyelni. Budaörsön az egyik apró kövekkel kikövezett út, szélén szegélykövekkel s egyik oldalon kerítésfallal, É-D irányban a temetőtől levezetett egészen a patakig. Az érmek tanúsága szerint egész a 4. század végéig használták. A másik, ezt keresztező út K-Ny irányban kivezethetett a terület keleti szélén lévő mai útig, melyet a helybeliek régebben „római útnak” neveztek a felszínen látható nagy kövek miatt.90 A két út találkozásánál egy fal volt két pillérrel (talán kapu állhatott itt). Az út kereszteződésében egy nagy, 18 helyiséges épület állt, - esetleg középület - melyet harmadik oldalról is egy kevésbé jól megépített, rövidebb út határolt. Az utak és az épület fala között sóderes járószintet figyeltünk meg. A villákat kerítés vette körül, gyakran egy belső udvart leválasztó kerítésfal is volt. Kerítéseket Pomáz-Lugi dűlőben és a szentendrei villánál figyeltek meg. Ez utóbbi száraz - falazásos technikával készült. Pátyon és Budaörsön is voltak belső kerítések. E kerítéseknek gazdasági szerepe volt, védelmi funkciót nemigen láttak el. A 4. században vagy külön erődített villák épülnek sarokrizalitokkal (ilyen a megyében nincs), vagy egy-egy közeli őrtorony védelmébe húzódva élnek tovább a villagazdaságok. A villagazdaságokon belül szentélyek is álltak, a vicusokban pedig a katonai vicusokhoz, táborokhoz hasonlóan szintén kellett állni hivatalos szentélyeknek, ahol az államvallás isteneinek áldoztak. Erre utalnak a budaörsi villában előkerült oltárkövek is, melyek közül sajnos egyik sem eredeti helyén került elő. Egyiket Jupiternek állították, kettőt Terra Maternek s egyet Herculesnek szenteltek. A budaörsi császárok üdvéért emelt oltár, melyet a vicus lakói állítottak, méretei alapján egy épület falát díszíthette.91 Kis házi szentélyeket, larari- umokat, minden római házban találunk. 89 Columella: De re rustica 1,6.; BÍRÓ 1974, 23. 90 Sajnos ez a Seregélyes u., ma már aszfalt út, átvágására eddig nem volt lehetőség. 91 Valamennyi 3. századi felirat, s aquincumi tisztségviselők illetve veteránok állították. Belőlük kettő M. Antonius Victorinus házi szentélyében állhatott. Ld. OTTOMANYI-MESTER-MRÁV 2005,30-35. A budaörsi feliratos kövek a szarkofág kivételével Budaörsön, a Régészeti kiállításon láthatók.
