Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 251 A civitas hivatalos ügyeit (bíráskodás, sorozás, adóügyek) az új municipium vezetői intézték, de mivel a városi decuriók nagy része ebben az időben a helybeli bennszülött arisztokráciából került ki, végeredményben a két territóriumot ugyanaz a vagyonos és egyre romanizálódó bennszülött vezetőréteg irányította. Gyakran egyszerre, vagy egymás után töltötték be a városi, illetve a civitasbeli tisztségeket.11 A civitas tisztségviselői közül ismerünk egy tabuláriust, vagyis irattárost (CIL III. 10408), illetve egy ARM... rövidítésben esetleg a princeps kelta elnevezését gyaníthatjuk.12 A civitas peregrinák fejlődésének utolsó szakaszát Caracalla 212-s rendelete, a Constitutio Antoniniana vezette be, melyben a császár polgárjogot adott a bennszülött lakosságnak is. Ilyen Aurelius nevű újpolgárokat találunk pl. Bián, Budakeszin, Budaörsön, Dunabogdányban, Pomázon, Solymáron, Szentendrén. A civitas Eraviscorum bennszülött lakossága ekkor-ra már megritkult, egyre összébb szorult. Aelius, Septimius és Aurelius nevekkel élt tovább az őslakosság.13 A civitas meglétére utolsó bizonyítékunk egy 3. sz. közepi oltár a Gell ért-hegyről.14 A bennszülött civitas és a város összefonódását jelzik ezek a minden évben, a gellért-hegyi szentélykörzetben felállított oltárok, amelyeket a város vezetői szenteltek Jupiter Teutanus, a római főistennel azonosított kelta főisten, valamint a császár tiszteletére, és a civitas jólétéért. A későbbi időkben a civitas territóriuma valószínűleg beleolvadt a colonia territóriumába. Az őslakosság régészeti, tárgyi emlékei megyénk területén főleg a 2. század utolsó harmadáig (markomann háborúk), néha a 3. század elejéig követhetők nyomon. Egyrészt a feliratos sírkövek, kocsitemetkezések, elrejtett éremleletek, másrészt a telepnyomok és azok kerámia, illetve fémanyaga tartozik ide. Mivel a bennszülöttek temetkezési szokásait és településrendszerét nem lehet a provincia kora római történetétől elválasztani, így most csak néhány olyan elemet emelnék ki, mely a romanizáció folyamán fokozatosan eltűnt, de amelyek értékes ismereteket nyújtanak az eraviscusok nyelvére, viseletére stb. vonatkozóan. A feliratos köveken szereplő eraviscus névanyag többnyire kelta, csak néhány illír név fordul elő, pl. Bato, Matsiu, Tuio stb. A kelta eraviscus nevek hasonlóak az északnyugat- pannóniai és noricumi (bői) névadáshoz, a nagy kelta névterület keleti csoportjának részei. Ez a hasonlóság a viseletben is jelentkezik, pl. nor-pannon szárnyas fibula stb. Ugyanezt a nyelvet beszélik a Duna túlpartján lakó ősi és cotini törzsek is. Neveik lehetnek egytövűek, pl. Ava, Casu, Flao, Masclus, Masuia, Namio, Sisiu, stb. vagy kompozíciós, összetett nevek. A név elsődleges szempontja a tartalom volt. Társadalmi helyzetet vagy különböző adottságokat tükröz. Pl. az eraviscusoknál igen gyakoriak a -rix (király) vagy -marus (nagy) végződésű összetett nevek. (Retdimarus, Risimarus, Magimarus, Satimara, Vindorix stb.) Az összetett nevek erős törzsi arisztokrácia meglétére utalnak a római foglalás idején.15 A bennszülött névanyagban igen magas a párhuzam nélküli (hapax) nevek száma.16 A feliratokon láthatjuk, hogy a kelták csak egy nevet használtak (ellentétben a rómaiak három nevével), mellette csak az apa nevét tüntették fel, pl. Nemorata, Sperati filia (Speratus leánya). Területünkön a legtöbb kelta nevű sírkő Szentendrén található, közel 80 név ismert innen.17 11 VÁGÓ 1971,127. 12 PRK: 61. 13 BARKÓCZI 1964, 275-283. 14 CIL III. 10418. ALFÖLDI 1939,108,98. kép; Bölcskéről került elő 16 ugyanilyen szövegezésű oltárkő s még négy korábbi is ide sorolható. A legutolsó ilyen oltár Diocletianus kori (286), de ezen már nem civitas Eraviscorum, hanem fines Eraviscorum szerepel, ld. SOPRONI 1990,135-138.; MRÁV 2003, 336-343.; Egy másik vélemény szerint a szentély körzet nem a Gellért-hegyen, hanem a Szépvölgyi úton volt. Ld. PÓCZY 1998, 201-223. 16 SZABÓ 1964,165. 16 Pl. Pátyon a legújabban előkerült 4 feliraton 12 bennszülött név szerepel, ezeknek a fele párhuzam nélküli, pl. Cauro, Epmagurix, Sicio stb. ld. MARÓTI-MRÁV 2004, 252-253. 17 SOPRONI 1987, 55-57.; Soproni Sándor: A szentendrei római feliratok, SzFM Adattár 211. 7-85.
