Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
234 KOVÁCS PETER végeztek a táborban, amelynek során ugyanúgy kiugró patkó- és legyező alakú tornyokat építettek. A Dunához közelebbi kapu esetében az elfalazás helyett a korábbi, négyszögletes tornyok elé egy-egy nagyobb patkó alakút építettek. A 4,2 m széles, kőlapokkal lefedett úton lehetett a táborba bejutni, az ellenség behatolását a tornyok síkjából merőlegesen kiugró 2- 2 beugró nehezítette meg. Két legyező alakú saroktornyot tártak fel, belső szélességük 9, hosszúságuk 7,5 m volt. Az oldaltornyok esetében a korábbi félkör alakúakat patkó alakúakkal helyettesítették, az északi oldalon feltárt, általunk már többször idézett belmérete 6,5 x 5,8 m volt. A feltárt tornyok építésénél többször használtak fel korábbi feliratos kőemlékeket. A tábor belső épületei közül a principiát az ásató Nagy T. szerint még Diocletianus korában teljesen felújították és továbbra is használatban maradt.133 Az északi táborfal közelében a táborfalhoz hozzáépített épületrészleteket tárt fel Nagy T., amelyeket a táborfal belső földtöltésének eltávolítása után építettek.134 Ugyanerre az időszakra keltezhető a Soproni S. kutatásai révén ismertté vált Felsőgöd- Ilka majorban előkerült római tábor, amely a szentendreivel szemközt, a Duna bal partján, a Barbaricumban, mintegy 3 km-re a folyótól épült meg.135 A tábor létére a szarmaták, illetve a sáncrendszer jobb felügyelete miatt volt szükség. Eredeti nevét a Notitia Dignitatum (rontott formában ugyan) őrizte meg: Contra Constantiam,136 benne a legio II adiutrix egyik részlege állomásozott. A tábor formáját, mivel területén ásatás még nem folyt, legjobban egy légi fotó alapján ismerjük. Ez alapján a tábor 400x350 m nagyságú, szabályos ellipszis alakú tábor, amelynek ÉK-i része az újkori épületek alatt fekszik. Bejárata nyugatról lehetett, két kaputornya, illetve oldaltornyai szabályos kör alakúak. A falakat vizesárokkal vették körbe. A táborból ún. OFARN típusú téglabélyegek (lásd lejjebb) kerültek elő, amelyek alapján szintén II. Constantius korára tehető a tábor építése. Az erőd területe ma is igen jól felismerhető a major környékén, a terepalakulat, illetve a felszínen megfigyelhető épülettörmelék nyomok alapján. Feltűnő azonban a régészeti leletek (a máshol oly gyakori érmek, kerámiatöredékek) szinte teljes hiánya. Ezért azt sem szabad azonban kizárnunk, hogy az erőd egyike azon Ammianus Marcellinus által említett (Amm. Marc. 29, 6; 30,5) erődöknek, amelyet a kvádok földjén építettek 374-ben, és ezen építkezések váltak a 374-75-ös háborúk kiinduló okává. A kvádok-szarmaták határa ezen a vidéken húzódott, ahogy már korábban említettem. A leletek hiánya az építkezés befejezetlenségére, vagy rövid ideig való használatára utalhat. A mai Pest megye területére eső Barbaricumból Üllőn feltételezhető egy római őrállomás, mivel itt a század elején a községháza építésekor római épületmaradványokat, faragott kőemlékeket és tetőfedő cserepeket találtak.137 A Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek egy üllői lelőhelyű párkánytöredéket (MNM RR 4.1938.). Matricában a legutóbbi időkig nem vált ismertté építkezés a késő római korból, eltekintve egy 18x9 m nagyságú, 50 cm falszélességű épülettől, amelyet a tábor délkeleti, trapéz alakú saroktornyának hátsó falához építettek hozzá.138 Az 1993-ban megindult kutatások során kiderült, hogy a porta praetoriát itt sem zárták el, a többit azonban feltehetően igen. Az északnyugati saroktorony környékén tártuk fel az északi táborfal közvetlen közelében megépített, 8 m szélességű, terrazzo padlós épület részleteit. A saroktorony feltárása során megtaláltuk a legyező alakú tornyot, melynek létezése eddig ismeretlen volt itt. A 13x10,5 m nagyságú, 1,3 m falszélességű torony az egyik legépebben megmaradt része a tábornak, megmaradt magassága az alapozással együtt 2,55 m. Matrica esetében, a nagytétényivel megegyező módon, a legyező alakú tornyokat az ellenséghez közelebbi oldalon, a korábbi félköríves alakú tornyokhoz építették hozzá, míg az ellenkező oldalon a félköríves tornyokat teljesen visszabontották, és az új tornyot közvetlenül a táborfalakhoz építették hozzá.139 A legyező alakú toronynak három belső agyagpadló szintjét figyelhettük meg. Az átépítés korára vonatkozóan annyi biztos, hogy bizonyosan egy időben történt a nagytétényi táboréval a párhuzamok alapján. Ebben az esetben csak a 334-es háború utáni időszak jöhet 133 NAGY 1943, 395. 134 NAGY 1942, 262. 136 SOPRONI 1978, 79-81, 171-172.; MRT 9, 44-45,1/6 lh. 136 Ezzel ellentétesen MRÁV 1992-1995, 11-19. 137 SOPRONI 1958, 42. 138 MÓCSY 1955, 66, 6. kép. 138 Az ásatások összefoglalása: KOVÁCS 1995b.
