Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
RÓMAI KOR - LIMES- ÉS HELYŐRSÉGTÖRTÉNET PEST MEGYÉBEN 233 Constantinus császár katonai építkezéseiről a Duna vidékén még az egyik késő antik császár-életrajzíró is megemlékezett (Aurelius Victor), amely szerint a császár a Dunán hidat vert, és kisebb és nagyobb táborokat építtetett fel több helyen.123 Ezen táborok közül egyik lehetett a részletesen máshol tárgyalandó visegrádi.124 A korábbi kutatások alapján Constantinus korára keltezhetőnek tartották a táborok egy jellegzetes saroktorony típusát, amelyről azonban a legújabb ásatási megfigyelések szerint kiderült, hogy némelyikük bizonyosan későbbi Constantinus koránál.125 Az általunk vizsgált három tábor mindegyikében megfigyelték ezt a toronytípust, az ún. „legyező alakú tornyokat”, keltezésük valószínűleg későbbi nagy Constantinus koránál. A cirpi ásatások során figyelte meg az ásató régész azt az érdekes tényt, hogy a feltárt római táborfalnak két periódusa volt. Az első mintegy 80 cm széles, korábban visszabontott falra ráépítettek egy vastagabb 120 cm széles újat.126 Ez alapján valamikor a 4. sz. első felében a tábor dunai frontját valamivel megrövidíthették, azaz egy harmadik, a többitől beljebb húzódó táborfalnak is léteznie kellett. Tovább erősíti elméletünket az a tény is, hogy a legyező alakú torony 120 cm széles falai mindössze 1 m távolságra vannak a korábbi táborfaltól.127 A saroktornyot ehhez a beljebb levő sarokhoz építhették hozzá, mivel a többi táborban feltárt tornyok hosszúsága jóval nagyobb volt (általában 10 m-nél is hosszabb), mint 1 m. Szalay megfigyelése szerint a toronynak agyagos padlószintje volt, legnagyobb belső szélessége 8 m. A legyező alakú saroktorony létét már a korábbi kutatások során is feltételezték.128 A kétperiódusú külső táborfal szerkezete jól látható az ásatási metszetrajzokon, valamint az ásatási fotókon,129 alul látszódnak az 1. korábbi falat burkoló, nagyobb, szabályos quaderkövek, felül pedig a kisebb, szabálytalanabb kosorok. A következő építési periódusban az újra felhasznált táborfalat több helyen még jobban kiszélesítették, a saroktorony használaton kívül került, a belső torony közeit kövekkel töltötték ki. A táborban folyt többi átépítést ásatások hiányában csak más táborok példája alapján ismerhetjük egyelőre. A tábor három kapuját (a dunai fronton levő kivételével) egy- egy nagy méretű patkó alakú toronnyal zárhatták le, a tábor belsejében levő épületek többségét pedig lebonthatták, és a táborfalhoz közelebb építhették fel. Utóbbi átépítések oka az lehetett, hogy a késő római korban a római seregek egyre inkább defenzívvé váltak, a táborfalak melletti épületek kevésbé voltak kitéve a gyújtónyilak okozta tűzvésznek. A kiugró tornyok az ostromló seregek oldalról való támadását voltak hívatottak elősegíteni. A késő római korban Cirpiben valószínűleg számolnunk kell egy dunai flottaállomással is, mivel a classis Flavia Histrica bélyeges téglái (CFH) kerültek itt elő.130 Azonban a kikötői létesítmények egyike sem ismert egyelőre. Jóval jobban ismerjük a szentendrei római táborban folyt átépítéseket, amelyeket minden bizonnyal szintén csak II. Constatius korában végezhettek el. Ennek során a korábbi illír eredetű Ulcisia Castra nevet is Castra Constantiára változtatták a már említett késő római sematizmus felsorolása alapján.131 Két különösen fontos sírkövet publikáltak nemrégiben, az egyik szerint Flavius Dragilis volt a táborparancsnoka Castra Constantiának, míg a másik szerint Flavius Superianus itt katonáskodott.132 A két felirat véglegesen bebizonyította a Castra Constantia - Szentendre azonosítást. Az átnevezéssel együtt jelentős átépítéseket is 123 Aur. Victor, Epit. de Caes. 41, 18: Pons per Danubium ductus; castra castellaqua pluribus locis commode posita. 124 SOPRONI 1978, 55-59. 125 Összefoglalólag: TÓTH 1985b; LŐRINCZ in: PRK, 108-111; BARKÓCZI-SALAMON 1984, 147-187. 126 SZALAY 1933, 11-12. 127 SZALAY 1933,13. Römer F. a múlt században érdekes módon a tábor többi sarkainál figyelt meg nagyobb kiugró saroktornyokat: Rómer F. kéziratos jegyzőkönyvei XIX109-110. A táborfalhoz hozzáépített kisméretű saroktoronynak még egy lehetséges magyarázata lehetséges. Ekkor a korábbi táborfalat kijavítás céljából szélesítették és magasították volna fel, a sarokhoz pedig egy kisméretű tornyot építettek hozzá, amely tulajdonképpen a legyezőalakú tornyok egy sajátos típusa, belső mérete azonban igen csekély. Ehhez hasonló építési megoldást mindössze két britanniai városból ismerünk (Ancaster, Godmanchester), ahol a IV században a sarkokhoz közvetlenül (nincs belső terük!) építettek hozzá a legyezőö alakú megvastagításokat: LANDER 1984, 252, fig. 276. 128 PAULOVICS 1938, 10.; SOPRONI 1978, 62.; VISY 1989, 73. 129 SZALAY 1933, VII. TÁBLA. 130 PAULOVICS 1938, 10.; SZILÁGYI 1952, 196.; LŐRINCZ in: PRK, 83-84. 131 Az elnevezés nem a constans=szilárd melléknévből származik (SOPRONI 1987, 28), hanem a dinasztia valamelyik tagjának, talán Constantinus egyik lányának, Constantiának a nevéből (MÓCSY 1974, 113.; TÓTH 1985b, 122). 132 RIU 903b, 906.
