Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
A KESO BRONZKOR PEST MEGYÉBEN 175 növekedése figyelhető meg.207 E nyájak védelme, valamint a földvárak hozzávetőlegesen nagy kiterjedése közötti összefüggés hitelesítése azonban további kutatásokat igényel. A pilinyi kultúra hasonló telepeivel szemben e művelődés földvárai a középhegységi régióban, nagy tengerszintfeletti magasságban, a korábbiakhoz képest jóval nagyobb alapterületen és legtöbbször kisebb csoportokban, egymáshoz közel, alig pár km-re létesültek. Ennek megfelelően legnagyobb számban a Börzsöny,208 Mátra,209 Bükk210 és a Tokaj- Zempléni-hegység,211 tagolt belső területein találjuk meg őket, de ismerünk néhányat a Cserhátból, Cserehátból, a Heves-Borsodi-dombság és az Aggtelek-Rudabányai-hegység, valamint Szlovákia hegyvidéki területeiről212 is. A Börzsöny Pest megyére eső részén jelenlegi ismereteink szerint a kultúra 7 erődített magaslati telepet emelt: Kemence-Godóvár (27. tábla 6.),213 Kemence-Magosfa (27. tábla 2.),214 Kemence-Pléska szikla (27. tábla 7.),215 Nagy- börzsöny-Rustokhegy (27. tábla l.),216 Nagybörzsöny-Magyarhegy (27. tábla 3.),217 Perő- csény-Halyagos (27. tábla 4.),218 Szokolya-Pap-hegy (27. tábla 5.).219 Ezen kívül több magaslati (Nagybörzsöny-Pogány hegy,220 Perőcsény-Salgóvár,221 Perőcsény-Jancsi hegy,222 Szokolya-Várhegy223) és hegyvidéki, mélyen a hegység belsejében, 4-500 m magasan, olykor több száz méter hosszan húzódó nyílt településről (Nagybörzsöny-Zálog bérc,224 * Nagy- börzsöny-Nagyirtáspuszta226) is tudunk, melyek teljessé teszik a Börzsöny sűrű és változatos települési formákban megnyilvánuló késő bronzkori településhálózatát. Különösen érdekes és jellemző a börzsönyi erődítések elhelyezkedése. Itt - hasonlóan a Mátrához - a geológiai és geomorfológiai kutatások kimutatták, hogy a hegység felszínalaktani, vízrajzi képét egy miocén korú ősvulkán explóziós (robbanásos) eredetű kaldérájá- nak226 ívelődő vonulatai határozzák meg.227 A Magas-Börzsöny területén e körbefutó gerinc kicsúcsosodásain, illetve az innen induló eróziós oldalgerincek leszakadó végein létesült a földvárak és magaslati telepek túlnyomó hányada (26. tábla A.). Azon túl, hogy e vonulatot a vulkáni és a későbbi eróziós folyamatoknak köszönhetően természetes védettséget biztosító igen meredek oldalak határolják, kommunikációs csatornaként is funkcionálhattak a kaldéracsonkokra „felfűzött”, egymástól átlagosan 3 km távolságban elhelyezkedő földvárak között. Közülük két telep kivételével az összes földvár 500 m fölött létesült, köztük Nagybörzsöny-Magyarhegy 714 m, Kemence-Magosfa pedig 914 m magasan helyezkedik el. Fajlagos alapterületük elmarad az Északi-középhegység egyéb földvárcsoportosulásaitól, ám itt is található egy 10 ha-t elérő nagyságú telep (Perőcsény-Halyagos), ugyanakkor Pléska-szikla kiterjedése nem éri el a 0,6 ha-t sem. A telepeket határoló sáncok túlnyomó többsége igencsak leromlott állapotban van, több helyen még a félméteres magasságot sem érik el, ugyanis az idők során folyamatosan pusztultak, laposodtak. Némely sánc belső oldala feltöltődött, így ma már csak terasz formájában látható (Perőcsény-Halyagos), másokat középkori (Kemence-Godóvár), vagy fiatalabb bolygatások, mezőgazdasági tevékenység (Nagybörzsöny-Rustokhegy), középkori, újkori sáncépítés bolygatott meg. A sánc alapanyagát (fa, föld, kő) és ebből következően szerkezetét is döntő mértékben a helyben található nyersanyag határozza meg. A lepusztultság mértéke 207 V SZABÓ 2004a, 148-149,151. 208 NOVÁKI-SÁNDORFI-MIKIÓS 1979. 209 DÉNES-NOVÁKI 1995 210 NOVÁKI-SÁNDORFI 1992 211 D. MATUZ-NOVÁKI 2002 212 FURMÁNEK 1989. 213 MRT 9. 138-139. 214 MRT 9. 140. 216 MRT 9. 143. 216 MRT 9. 203-204. 217 MRT 9. 204. 218 MRT 9. 282. 219 MRT 9. 361-362. 220 MRT 9. 214. 221 MRT 9. 282-283. 222 MRT 9. 286. 223 MRT 9. 351. 224 MRT 9. 214. 226 MRT 9. 211. 226 Az egykori vulkáni kúp robbanás után kialakult éles pereme. 227 SZÉKELY 1997, 54-57., 60-66.
