Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
106 BONDAR MARIA A Duna bal parti oldaláról hamvasztásos sírjait említik Dunakesziről775 és Vácról.776 Cegléden több helyről kerültek elő leletek,777 a legismertebb a Cegléd-Oregszőlőkben előkerült temető és az attól Ny-DNy-ra lévő telep maradvány.778 Kőröstetétlen-Pengyom dűlőben urnasírok kerültek elő.779 Mikebuda-Gerje dűlőben egy urnatemető több sírját dúlták fel szőlő alá forgatáskor.780 Bugyi-Pusztatemplomdomb, Bugyi-Malomkert, Bugyi-Ürbőpuszta, Dabas-Gyón és Alsódabas közelebbről meg nem határozható helyéről, valamint Tatárszent- györgy-Sarlósárpusztáról is ismerünk urnasírokat.781 Patay Pál urnsírokat említ Dunaha- raszti, Dunavarsány, Áporka, Dömsöd, Ocsa-Öregszőlők, Inárcs, Sári, Monor, Alberti, Dánszentmiklós területéről is.782 Bóna István Dömsödről ismerteti a vatyai kultúra temetőjét.783 Ócsa-Öreghegyen szintén urnatemető került elő, amelyből a Nemzeti Múzeum egy nagy urnát, edénytöredékeket és 78 db bronztárgyat (köztük szemüvegspirálisokat, bepödrött szélű bronzlemezeket, bronz spirálisokat és pitykéket) szerzett meg.784 Ocsán a Petőfi iskola udvarán, derítő építésekor került elő egy urnasír.785 Nagykőrösön is több helyen találták meg a vatyai kultúra emlékeit. A Szurdok-dűlőből urnatemetőjét említi Patay Pál.786 Törteién a Nagykőrösi út mellett Andó J. telkén került elő a vatyai kultúra kisebb urnatemetője, amely a település belterületén van. Ettől nyugatra késő vatyai telepet tártak fel. A lelőhelyen megfigyelhető, hogy a telep és temető szinte összeér, egy egységet alkot. A Törteiről ismert valamennyi vatyai kultúrába sorolható lelet innen származik.787 Szigetszentmiklóson a nagyrévi és vatyai kultúra urnatemetőjét tárta fel Schreiber Rózsa 1961-ben.788 A vatyai kultúrához 48 hamvasztásos sír tartozik, amelyek a kultúrában megszokott módon csoportokban helyezkedtek el. Az ásatás során tett megfigyelések szerint három sírcsoport különíthető el.789 Schreiber R. azt is megfigyelte, hogy a halottakat felöltöztetve, ékszereikkel, viseleti tárgyaikkal együtt égették el.790 Inárcson, a Csemetekertben (Mocsár-dűlő) mintegy 100 síros bronzkori temető volt. Az 1906-ban Kada Elek által feltárt, publikálatlan temető pontos helyét Kulcsár Gabriella azonosította levéltári feljegyzések alapján.791 Legutóbb a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből, Szigetszentmiklós környékéről közölt, feltételezhetően sírokból származó leleteket Szathmári Ildikó.792 A leletek között két kis bögre,793 jellegzetes szív alakú csüngő,794 lapátfejű tű,795 bronzgombok,796 797 bronzcsüngők,997 pöd- rött végű bronzlemezek798 kerültek elő. Szigetszentmiklós-Háros dűlőről (Wekerle-telep) egy bronztőrt ismertet, amely véleménye szerint a vatyai kultúra későbbi (Vatya II.) időszakából származik.799 A bemutatott anyag több sírból kerülhetett elő. 775 MRT 9. 5/3. lh. (75). 776 MRT 9. 31/20. lh. (472). 777 PÁRDUCZ 1967, 106, IKVAI-KÜRTI 1967, RégFüz Ser. I. 32 (1979), 43. Dinnyés István leletmentése, DINNYÉS 1982, 50-52, RégFüz Ser. I. 37 (1984) 148. Dinnyés István leletmentése 1983. 778 TARI 1992. 779 RégFüz Ser. I. 11 (1959) 19. Kaposvári Gyula leletmentése 1958. 780 RégFüz Ser. I. 13 (1960) 27. Patay Pál helyszínelése 1959. 781 KULCSÁR 1997, 346. 782 PATAY 1958, 24. 783 BÓNA 1975, 43, 47. Abb. 5. 784 HPL 1902, 424. 785 RégFüz Ser. I. 37 (1984) 21. Holport Ágnes leletmentése 1983. 786 PATAY 1938, 92. 787 Ezt a kiegészítést az alapos helyismerettel rendelkező lektoromnak, Dinnyés Istvánnak köszönöm. 788 KALICZ-SCHREIBER 1995. 789 KALICZ-SCHREIBER 1995, 36. 790 KALICZ-SCHREIBER 1995, 37. 791 KULCSÁR 1997, 345-346. 792 SZATHMÁRI 2002. 793 SZATHMÁRI 2002, Abb. 2. 1, Abb. 4. 11. 794 SZATHMÁRI 2002, Abb. 3. 4. 795 SZATHMÁRI 2002, Abb. 3. 1. 796 SZATHMÁRI 2002, Abb. 2. 2-11. 797 SZATHMÁRI 2002, Abb. 3. 2-3. 798 SZATHMÁRI 2002, Abb. 2. 15-18. 799 SZATHMÁRI 2002, 242.
