Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
107 Hitvilágukra, szertartásaikra a temetkezési szokásokból és különleges tárgyakból következtethetünk. Jelen ismereteink szerint két fontos elemet ábrázoltak: az embert és a madarat. Emberi lábakon álló edény a fejér megyei Iváncsáról,800 madár alakú edény801 Dunaújvárosból jelzi a sokrétű hitvilágot. Szentendre-Pannonia telepről emberi lábak töredékeire hívják fel a figyelmet a topográfia szerzői, amelyekről feltételezik, hogy emberi lábakon álló edényhez tartoztak.802 Az antropomorf ábrázolások egyik legszebb darabja, egy embert szimbolizáló edény felső részének töredéke Pest megyéből, Mende-Leányvárról került elő (25. kép).803 Leírását Kovács Tibortól idézzük: Az edény készítője „ ... az edény szájpereme alatt két dudorral jelzi a szemeket, míg a vállból induló, plasztikusan formált kezeket összezárt ujjakkal ábrázolja. A bal kéz könyökrésze mellett fekvő tőrt - kiégetés előtt - utólag illesztette az edény felületére. Az edény alsó része rekonstrukció. Magassága: 64 cm, szájátméróje: 30 cm, a tőr hosszúsága 8,2 cm.”804 Az edény közelében égett gabonamagvakat is talált az ásató, Kovács Tibor, amelyből arra következtet, hogy az edényen a termést őrző istenséget ábrázolták.805 Hasonlóan allegorikus megfogalmazású a Százhalombatta-Földváron talált urna, amelynek hasán két női kart ábrázoltak, a csuklókon 3-5 bekarcolt vonallal jelezték a karkötővise- letet (26. kép). A két kar között árkolt díszű bütyök van, amely a mellet jelöli. A plasztikus díszű edény tehát eléggé elvont módon nőt ábrázol. A lelet találási körülményeiből kiindulva Poroszlai Ildikó az edény egykori funkciójának meghatározására tett kísérletet.806 A gödörben talált, öt darabra tört edény valamint az ugyanabban a gödörben lévő, további 50 edényhez tartozó töredékből arra következtetett, hogy vallási szertartás közben kerültek az összetört edénydarabok a gödörbe. Az edények közelében lévő másik gödörben meg- pörkölődött gabonamagvakat is találtak. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a paraszti társadalmakban nagyon fontos termény védelmezőjét, a termékenységi vagy terményt védelmező istennőt szimbolizálja az antropomorf edény.807 A mendei és százhalombattai kultikus tartalmú edények jelzik, hogy a vatyai kultúra hitvilágában mind a női, mind a férfi isten jelen volt. A vatyai kultúra embere a madarat is tisztelte. Az egyik legszebb példány, egy madár alakú edény Törteiről származik (27. kép 1). A találó, Andó József szerint a Nagykőrös és Törtei határán lévő főútnál találta egy urnasírban 1968-ban. Az ülő helyzetben ábrázolt madár alakú edényt Kovács Tibor közölte.808 1934-ben Stein Gusztáv Biatorbágy-Öreghegyen, mintegy 10 holdnyi területet átvizsgálva nagy mennyiségű leletet gyűjtött. Ebből a gyűjtésből származik egy, a vatyai kultúra cserepeivel együtt előkerült, a mészbetétes kerámia északi csoportjára jellemző módon díszített, madár alakú csörgő is (27. kép 2).809 A középső bronzkor nyugodt évszázadai alatt a gazdasági élet fellendült a térségben, hiszen az Európát átszelő, fontos kereskedelmi útvonalak egy része a Kárpát-medencén ment keresztül. A gazdagodás következtében erősödött a társadalmi differenciálódás, a vezető réteg kezében nagyobb értékek halmozódtak fel. Általános jellemzője e korszaknak, hogy nagy területen, csaknem azonos bronz- és aranytárgyak találhatók, amelyek jól felszerelt, központi fémműves műhelyekben készültek és fontos kereskedelmi portékák voltak. Az erődített telepek közül több helyen fémöntő műhely maradványait is feltárták, ebből arra következtetnek a kutatók, hogy e jól védett települések fémműves központok is voltak egyben, s a kereskedelmi termékek elosztásának is teret biztosítottak.810 ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 800 KOVÁCS 1977, 36. kép, KOVÁCS 1984. Taf. LXTV 2. 801 KOVÁCS 1977, 37. kép, KOVÁCS 1984. Taf. LXIV 3. 802 MRT 7. 28/26. lh. (283). A leletet Banner J. a badeni kultúra leletei között mutatja be: BANNER 1956, Taf. XXXV 10. 803 KOVÁCS 1977, 47-48. kép fotón, KOVÁCS 1984. Taf. LXIV 5. rajzban, színes fotóját ld. POROSZLAI 2000, Fig. 6. 804 KOVÁCS 1977, 96., 47-48. kép, rajza: KOVÁCS 1988, Fig. 5. 3. 805 KOVÁCS 1973, 30. 806 POROSZLAI 2002a 807 POROSZLAI 2002a, 285. 808 KOVÁCS 1972, 27-28. Fig. 4. sós MRT 7 1/3 lh (30) 1L t 19) 810 A téma rövid összefoglalása korábbi irodalommal: REMÉNYI 2003.
