Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Somogyi Sándor PEST MEGYE TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGAI ÉS AZOK ÁTALAKULÁSA A TÁRSADALMI ÉLET KEZDETEITŐL* I. A megye térbeli helyzete Pest megye az ország központjában terül el a Duna Ny-K-i irányú, Rajka-Vác közötti szakaszának Vác-Mohács közötti É-D-i irányú átfordulása két oldalán. A folyó két partján elhelyezkedő terület azonban aszimmetrikus, mert csupán 1027 km2 van a jobb parton (a Dunántúlon), ami a megye területének (6394 km2) csupán 16,5%-a, míg a többi (5367 km2 = 83,5 %) a Duna bal oldalához csatlakozik. Természeti adottságait tekintve három nagy földrajzi tájegység érintkezik a megyében, az Alföld, a Dunántúli-középhegység és az Észak-Magyarországi-középhegység. Míg azonban a Dunántúli-középhegység megyei részlete nevéből következőleg teljes egészében a Duna jobb oldalán terjeszkedik, addig az Alföld Budapest alatt - a Mezőföldben - átlépi a folyót. Ugyanaz a helyzet az Északi-középhegységgel is, melynek azonos eredetű és felépítésű tagja, a Visegrádi-hegység a Duna jobb oldalán emelkedik. Területre az alföldi tájrész 3892 km2 (61%) a legnagyobb, míg az Északi-középhegységhez 1755 km2 (26,4%), a Dunántúli-középhegységhez pedig csak 747 km2 (12,6%) tartozik. A nagytájakat tovább oszthatjuk közép- és kistájakra, amelyek helyzetét 1. ábránk, területi részarányát pedig 1. táblázatunk szemlélteti. Utóbbin az egyes települések táji hovatartozását is feltüntetjük. Sajátossága Pest megyének, hogy éppen a három nagy természeti tájegység találkozási körzetében található főváros területe - 525 km2 - nem tartozik hozzá. Budapestnek ez a különállása természetesen csak közigazgatásilag értelmezhető, mert a tájjellemző természeti adottságok értékvonalai nyilvánvalóan átmetszik a főváros határát. Irodalom Bulla Béla: A magyar föld domborzata fejlődésének ritmusai az újharmadkor óta a korszerű geomorfológiai szemlélet megvilágításában. MTA Társ. Tört. Tud. Oszt. Közi. VII. 4. (1956) 281-296. Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monográfiája. I—III. 1876-77. Somogyi Sándor: Tájékoztató adatok a Duna vízgyűjtőterületének magassági övezetek szerinti megosztásáról a Tisza torkolatáig. Földrajzi Közi. 1961, 374-378. Sümeghy József: Földtani adatok a Duna-Tisza köze északi részéről. Földtani Intézet Évi Jelentései. 1948,85-96. Ubell K: A Duna-Tisza közti homokhátság vízháztartása. VITUKI 1956. évi munkái. 1957, 159-167. A szerző tanulmányát elsőként adta át 1992-ben. Jelen írás annak szerkesztett változata.
