Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
Bevezetés
„ ...kényszeríteni kell a parasztot, hogy többet áldozzon a szocializmus építéséért. Bevezetés Az 1945 utáni időszak agrártörténetével foglalkozó szakemberek kutatásait az 1960-as és az 1970-es években alapvetőn két téma határozta meg: a földosztás és következményeinek, valamint a kollektivizálás folyamatának vizsgálata.1 2 A korszak mezőgazdaságáról rajzolt kép azonban nem lehet teljes a beszolgáltatás, illetve annak a parasztság sorsára gyakorolt hatásának elemzése nélkül. Magyarország vezetői a 11. világháborút követően egy, az ország sajátosságait, hagyományait figyelmen kívül hagyó, idegen hatalom akaratának alárendelt berendezkedés megvalósítására törekedtek Sztálin legjobb magyar tanítványának irányítása alatt. A torz elképzeléseken alapuló, kényszerhatalmi eszközökkel fenntartott rendszer egyik leggyűlöltebb intézményévé a beszolgáltatás vált, amely 1956- os megszüntetéséig gazdák sokaságának életét lehetetlenítette el. A mezőgazdaság ebben az időben csak az ipar „szolgálóleánya” lehetett, hiszen legfőbb cél az ország szovjet mintát követő iparosítása volt, aminek fundamentumát jórészt a mezőgazdaságból elvont jövedelmek képezték. Az elvonás egyik legfőbb eszközévé pedig a kötelező beszolgáltatás vált. Az embert, a természeti környezetet figyelmen kívül hagyó beadási kötelezettséget a mindenkor érvényben lévő terv teljesítésének szolgálatába állították. A termelésnek ez a túlszabályozott volta teljes ellentétben állt a magyar paraszt- ember évszázados tapasztalatokon nyugvó hagyományaival. Irracionális elképzeléseken nyugvó, gyakorlatiatlan, s a legtöbbször a meghatározott időre kivitelezhetetlen elvárások sorát támasztotta a rendszer a gazdákkal szemben, amely azokat teljesen gúzsba kötötte, s egyúttal a hagyományos paraszti társadalom felbomlásának katalizátorává vált. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kötelező beszolgáltatás az állami begyűjtési rendszernek csak az egyik - bár legfőbb - pillére volt. Az ún. összbegyüjtés, azaz 1 Magyar Országos Lev éltár (MOL) M-KS 276. f. 53. cs. Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottságának (PB) iratai. 1948-1956. 63. ő.e. 1950. november 10. Rákosi Mátyás ezen sokat idézett mondata a Politikai Bizottságjelzett ülésén, egy. a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről hozott határozat kapcsán elmondott beszédében hangzott el. 2 Fontosabb vonatkozó szakirodalom: Donátit Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945- 1947. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969.; Donáth Ferenc: Reform és forradalom. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1977.; Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1972.: Szakács Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon 1945-1948. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. A témára vonatkozó történeti munkák megszaporodásához nagyban hozzájárult az MTA Agrártörténeti Bizottsága által 1969-ben hozott döntés, miszerint elő kell készíteni és meg kell íratni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének történetét. Varga Zsuzsanna: Hatalom és agrárkérdés Magyar- országon a Kádár-korszakban. In: Gergely Jenő (szerk.): Fejezetek az új- és jelenkori magyar történelemből. L'Harmattan Kiadó. ELTE Történettudományok Doktori Iskola. Budapest. 2006. 261. o. Itt érdemes még megjegyezni, hogy'a korszakra vonatkozó historiográfiát részletekbe menően tárgyalja Balogh Sándor A felszabadulás utáni agrárpolitika és agrárátalakulás kérdései történeti irodalmunkban című tanulmányában. In: Balogh Sándor - Pölöskei Ferenc (szerk.): Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944-1962). Akadémiai Kiadó. Budapest. 1979. 7
