Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési káderek nevelése és utánpótlása
Különösen nagy hangsúlyt fektettek a párt- és kormánymegbízottak, majd a miniszteri meghatalmazottak rendszeres képzésre. Erre azért volt nagy szükség, mert ezeknek a begyűjtés területén oly fontos posztot betöltő pártkatonáknak szakmai és ideológiai, politikai képzettsége súlyos hiányosságokat mutatott. Főként a járási meghatalmazottak esetén tapasztalták, hogy a ,,szakmai képzettség hiánya [...] erősen érezhető”. A szakmai hiányosság csak a kisebbik probléma volt, mivel ezeknek a személyeknek először is alapvető matematikai, fogalmazási és helyesírási ismereteket kellett elsajátítaniuk, ,,figyelembe véve. hogy a járási miniszteri meghatalmazottaknál ezen a téren a legelemibb ismeretek sincsenek [meg] ”.337 * 339 Súlyán György, a Pest megyei miniszteri meghatalmazott nem véletlenül hangsúlyozta, hogy tanulásra és olvasásra mindig lehet és kell időt szakítani". Példaként - a kor jó szokásához híven - Sztálint és Rákosit állította a járási meghatalmazottak elé: ,,Sztálin elvtárs 1924-ben, mikor legjobban dühöngött az osztályharc, akkor fogott hozzá angolt tanulni, valószínűleg nem azért, mert nem volt más dolga, hanem azért, mert helyesen és jól osztotta be idejét. ” A következő eset szintén az idő helyes beosztásának illusztrálására szolgált: ..Rákosi Mátyásnál a napi norma 500 [sic!] oldal, nagyon jól tudjuk, hogy ezen kívül igen komoly és igen sok feladatú van, de az idejét helyesen osztja be. ”33S Míg a megyei meghatalmazottak oktatása főként a Gazdasági és Műszaki Akadémia begyűjtési szakán folyt, addig a járásiak részére az akadémia tananyagára épülő levelező tanfolyamokat szerveztek.”4 Ennek keretében egész napos tanfolyamok, konferenciák megtartására is sor került. Egy-egy ilyen alkalommal a begyűjtéssel kapcsolatos ismereteken kívül az aktualitások is terítékre kerültek. így például az 1953. május elején rendezett konferencia keretében szó volt az országgyűlési választások jelentőségéről, illetve a begyűjtési munka és a választások sikere közötti összefüggésekről, aminek lényegét a tanfolyam anyagának szerkesztője a következőkben látta: „A begyűjtés kell, hogy biztosítsa közellátásunk, a dolgozók zavartalan ellátását, ezzel is megteremtve azt a biztos gazdasági alapot, ami a választások politikai sikerét elősegíti. ”340 A járási meghatalmazottak mellé egyébként minden megyében kijelöltek egy pedagógust is, akik elsősorban számtanból és magyarból segítettek a funkcionáriusoknak.341 Ezen kívül a megyei meghatalmazottnak is ellenőriznie kellett a járási meghatalmazottak tanulását. Az igazolatlanul hiányzókat szigorúan felelősségre vonhatta, súlyos esetben pedig javaslatot tehetett a Begyűjtési Értesítőben”2 való közzétételre, esetleg a tanfolyamról való kizárásra.343 A fentiek tükrében érthető az aszódi járási meghatalmazott fogadkozása is, aki az 1953. I. negyedévi munkatervében a tanfolyammal kapcsolatosan a következőkre 337 MÓL XLX-K-7-a. 1952. augusztus 26., MÓL XIX-K.-7-a. 1952. október 28. ”* PML XXIII. 24. A párt- és kormánymegbízottak értekezleteinek jegyzőkönyvei. 1952. január 22. 339 MÓL XIX-K.-7-a. 1952. október 28.. MÓL XIX-K-7-a. 1953. április 29. 340 PML XXIII. 24. 1442/11-55/1953. 341 MÓL XIX-K-7-a. 1952. október 28. : 1951—1952 között Begyűjtési és Élelmiszeripari Értesítő címen, majd 1952-től egészen a beszolgáltatási rendszer megszüntetéséig, vagyis 1956-ig. Begyűjtési Értesítő címen jelent meg. 343 PML XXIII. 24. 1442/11-55/1953. 72
