Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési káderek nevelése és utánpótlása
tett ígéretet: „A kétéves szakmai oktatást az első negyedévre beütemezve tudásom szerint elsajátítom, a feladott leckéket megoldom. A tanulódélutánokat rendszeresen minden pénteken kiveszem. Egyik héten a számtant tanulom, a másik héten a politikai anyagot. A negyedéves konferencián pontosan megjelenek és felkészülök. Ugyancsak minden tankörön jelen leszek. "'”44 Minden évben a begyűjtési rendelet megjelenésével egy időben 10-14 napos, az az évi operatív munkát előkészítő tanfolyamot is szerveztek, amelyeken rendszerint a minisztérium vezető funkcionáriusai vázolták a begyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Legnagyobb nehézséget a nyilvántartók képzése jelentette. Ők főként politikai ismeretek és általános műveltség területén szorultak oktatásra, aminek megszervezése a nagy létszám és a nagymérvű fluktuáció34’ miatt különösen nagy gond volt. Érdemes megfigyelni, hogy a júniusi fordulat után a begyűjtési káderek képzését továbbra is ugyanolyan fontosnak vélték, mint azt megelőzően. Ezen belül kifejezetten a politikai képzés jelentőségét hangsúlyozták, mondván, hogy mindenképp szem előtt kell tartani a „begyűjtési munka erősen politikai jellegét ”.34h Erre az időszakra egyébként megnőtt az apparátuson belül a pártiskolát végzettek száma, de például a járási vezetők között felsőfokú végzettségű egyáltalán nem volt, és érettségivel is csak 12%-uk rendelkezett. 1955 tavaszán pedig 12 megyei, valamint 113 járási vezető csak általános iskolai végzettséggel bírt. ’4' Látható tehát, hogy a rendszer állandóan arra törekedett, hogy a megfelelő szintű kádereket biztosítsa. A begyűjtési és az általános mezőgazdasági ismeretek oktatásán túl különösen nagy hangsúlyt helyeztek a politikai nevelésre. Általános volt ugyanis a vélekedés, hogy a nem kellő színvonalú politikai képzettség miatt nem értik meg az apparátus dolgozói a begyűjtési feladatok politikai célját és jelentőségét, épp ezért ,,a végrehajtásban elhanyagolják az osztályharcot’’, amit pedig a begyűjtési munka egyik legfontosabb politikai feladatának tekintettek.344 * * 347 344 PML XXIII. 24. 03/1953. 'J’ A községi nyilvántartók állandó cserélődésének több oka is volt. Először is a begyűjtés társadalmi megítélése miatt nem szívesen vállalták ezeket a feladatokat. Emellett nem volt megfelelő az alkalmazottak bérezése sem. nem állt egyesen arányban a végzett munkával, ugyanis egy-egy nyilvántartó az ajánlott 350 helyett rendszerint több. mintegy 400-600 termelő nyilvántartását végezte. M-KS 276. f. 54. cs. 227. ö.e. 1953. január 21. 546 MÓL XlX-K.-7-a. 1954. szeptember 6. 347 MÓL XIX-K-7-a. 1954. szeptember 6.. MÓL XlX-K-7-a. 1955. május 7. 34* MÓL XLX-K-7-a. 1955. május 7. 73
