Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési káderek nevelése és utánpótlása
árulkodó az a tény, miszerint a tanulmányok megkezdése előtt, a hiányosságokat pótlandó, egy egyhónapos tanfolyamot szerveztek számukra, ahol csak magyart és számtant tanítottak nekik. Az akadémiai képzés keretében természetesen a legfontosabb a begyűjtéssel kapcsolatos, valamint a politikai ismeretek oktatása volt, de emellett helyet kapott viszonylag magas óraszámban a matematika és a magyar is. Ez utóbbiból gyenge es erős csoportot szerveztek, amelyek célja lényegében egy elemi szintű helyesírási, fogalmazási készség kialakítása, illetve a helyes magyar beszéd elsajátítása volt.332 * 334 Az akadémiai képzés azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Már 1951-ben is a végzett hallgatóknak csak mindössze 50-60%-át lehetett magasabb vezető pozícióba állítani, ami az oktatással, de még inkább a hallgatók elemi műveltségének hiányával kapcsolatban fent leírtak alapján nem meglepő. Az 1953-ban végzettek pedig jobbára csupán közép- és alsó szinten voltak alkalmazhatók. Ekkor ugyanis a felsőbb vezetőknek szánt káderek képzése már az 1951-ben megindult egyetemi levelező oktatás keretein belül zajlott. A belkereskedelmi és begyűjtési szakon egyébként 1953 januárjáig 140-en végeztek, illetve szeptemberig további 78 kádert képeztek ki. Célul tűzték ki ugyanakkor azt is, hogy a csak akadémiai végzettséggel rendelkező felső káderek a Műegyetemen vagy a Közgazdaságtudományi Egyetemen továbbtanulva egyetemi oklevelet szerezzenek. Ezt azért is tartották fontosnak, mert mint fogalmaztak: „Az akadémiai képzés a rövid tanulmányi idő, valamint a kiküldött káderek alacsony előképzettsége miatt már nem biztosítja a vezető gazdasági kádereknek szükséges színvonalat. Az akadémiai oktatás jelenleg az öthónapos pártiskolánál alacsonyabb színvonalú politikai képzettséget és az ipari tagozatokon a technikusi színvonalat megközelítő műszaki képzettséget nyújt. ” A Gazdasági és Műszaki Akadémiát valójában csak átmeneti céllal hozták létre. Már 1951 nyarán szóba került, hogy amint a vezető káderek képzésére szolgáló egyetemi levelező oktatás beindul, az akadémiai képzés feleslegessé válik.Ezt az időpontot először 1955 végében jelölték meg, majd végül az akadémia már 1953 szeptemberében bezárta kapuit. Az alsóbb káderek oktatása ezt követően a technikumokban, illetve a minisztériumok által szervezett szaktanfolyamokon folyt tovább.335 A rendszer oktatási sajátosságává vált, hogy hallgatók ezreit küldték a főiskolák és az egyetemek esti és levelező képzésére. Az ily módon oklevelet szerzők, majd a különféle értelmiségi pályákon elhelyezkedők „szakmai és általános műveltségi szintje általában súlyos kívánnivalókat hagyott maga után, s olykor még évek múlva is kifejezetten botrányos volt ”.336 A másfél éves képzés keretében 27S4 óra megtartását tervezték a következő megoszlásban: a begyűjtés gazdaságtana, szervezete és technikája (891 óra), politikai gazdaságtan (504 óra), a marxizmus-leninizmus alapjai (308 óra), számvitel (196 óra), áruismeret (325 óra), számtan (314 óra), földrajz (108 óra), jogi ismeretek (84 óra), magyar (54 óra). MÓL XLX-K-7-a. 1952. április 22. A Begyűjtési Minisztérium Személyzeti Főosztályának előterjesztése. 535 M-KS 276. f. 54. cs. 226. ö.e. 1953. január 14. Lásd még: M-KS 276. f. 54. cs. 154. ő.e. 1951. augusztus 1. 334 ,,Ezt a tervet sem az akadémia tanáraival, sem a hallgatókkal nem kell közölni, mert ez az akadémia munkájára dezorganizálóan hatna. ” M-KS 276. f. 54. cs. 154. ő.e. 1951. augusztus 1. 335 M-KS 276. f. 54. cs. 154. ö.e. 1951. augusztus 1.. M-KS 276. f. 54. cs. 226. ő.e. 1953. január 14. 3,6 ,,Az esti tagozatos hallgatók száma 1948 és 1954 között ezerről 9 ezerre, a levelezőké pedig 1951 és 1955 között 500-ról 10 ezerre nőtt. ” Romsics. 362. o. 71
