Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A pártállam helyi begyűjtési megbízottjainak működése
illetve időpontban beszélhetnek. Pest megyére például szerdánként került sor, a 49-es közvetlen állomáson (K-vonal)241 keresztül személyesen volt köteles megtenni telefonjelentését a megbízott.242 A megyei párt- és kormánymegbízottat kötelezték, hogy a járási párt- és kormánymegbízottak bevonásával a megyei begyűjtési osztály vezetőjéről, a csoportok vezetőiről, a járási csoportok vezetőiről ,, alapos, de rövid politikai és szakmai jellemzést" készítsen, amelyeket az Élelmezési Minisztérium Begyűjtési és Termeltetési Főosztályához kellett eljuttatnia. ,,A jellemzések készítését az Elvtárs mint legbizalmasabb feladatot kezelje, és egyrészt saját tapasztalataira, másrészt a pártszervezetek titkárainak, illetve a tanácsok elnökeinek véleményére támaszkodjon " - állt az utasításban."4' A megyei párt- és kormánymegbízottnak ugyanakkor a járási párt- és kormánymegbízottakról is kellett jelentést készíteni.244 A Begyűjtési Minisztérium megalakulását követően a párt- és kormánymegbízotti státusz helyett más névvel, de lényegében hasonló céllal és feladattal 1952. március 1-jével minden megyébe és járásba ún. miniszteri meghatalmazottakat neveztek ki."43 A posztokat betöltő személyekről az előzetesen, a megyei pártbizottságoktól kért információk alapján döntöttek. Az így kiválasztott meghatalmazottak szinte kivétel nélkül munkás, illetve paraszti származásúak voltak.244 A Begyűjtési Minisztérium 1952. március 25-ei kollégiumi ülésén foglalkoztak a miniszteri meghatalmazotti szervezettel. A hozzászólásokban megfogalmazódott, hogy amint a tanácselnök az államhatalom képviselője, úgy a miniszteri meghatalmazott egy olyan politikai személy, aki „a begyűjtés politikai munkájának a felelőse", és akinek fő feladata arra ügyelni, hogy a begyűjtés mindenben „apárt irányvonalának megfelelően bonyolódjon ”. Nagy Imre miniszter kiemelte, hogy a meghatalmazottak döntő szerepe az ellenőrző szerep, amely kiterjed a begyűjtés egész területére, tehát a tanácsok munkáját épp úgy ellenőrzi, mint ahogyan felügyeli a begyűjtéssel kapcsolatos politikai feladatok végrehajtását, illetve annak érdekében tevékenykedik. A tárcavezető hozzátette továbbá, hogy a meghatalmazott ,,nem pusztán egy szakmai iigy’et képvisel", nem egy egyszerű „begyűjtési figura", hanem a minisztert (és nem a minisztériumot) - „tekintve, hogy [az] nem tud egyszerre 19 helyen lenni" - személy szerint képviseli."47 Ezen kívül az Országos Begyűjtési Operatív Bizottság az 1952. október 18-ai ülésén kimondták továbbá, hogy az ott hozott, a megyékre, a járásokra és a községekre vonatkozó határozatok végrehajtásának eredményét is a meghatalmazottaknak kell ellenőrizniük, amelyekről a begyűjtési miniszternek kötelesek jelentést tenni.248 ” A legfelsőbb vezetők irodáit és lakásait tin. К-vonallal látták el. amelyen keresztül a vidéki párt-, tanácsi. v állalati vezetőkkel és a rendőrséggel is kapcsolatot lehetett teremteni. A К-vonal, amely a nép nyelvén csak kádervonalként élt. valójában egy elkülönített közigazgatási távbeszélő hálózatot jelentett. Majtényi György: К-vonal. Nyitott Könyvmühely. Budapest. 2009. ó2. o. 292 PML XXlll. 24. 147 950/1951. 1951. november 13. 295 PML XXIII. 24. 148 714 1951. 1951. december 18. 2,4 PML XXIII. 24. ikt.sz.n. 1951. december 15. 295 MÓL XlX-K-7-a. 1952. október 14. 2% MÓL XIX-K-7-a. 1952. április 22. 297 MÓL XIX-K-7-a. 1952. március 25, 29S PML XXIII. 24. O.B.0304I7 1952. 1952. november 2. 64