Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatási apparátus "racionalizálása"
hiánytalan teljesítését''. Tisza ezért olyan szervezet kialakítását tűzte ki célul, amely kiküszöböli az addigi hiányosságokat, biztosítja a törvényességet, valamint a „begyűjtésen keresztül elősegíti a párt és kormány politikájának megvalósulást ” is. Az átszervezés határidejét 1954. április 15-ei dátumban jelölték meg. A fentiek szellemében és az 1954. évi 6. sz. tvr., illetve a végrehajtására kiadott 19/1954. (111. 24.) MT sz. r. alapján az állami begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat a megyékben, valamint a járásokban a begyűjtési miniszter irányítása és felügyelete alatt létesített megyei és járási begyűjtési hivatalok látták el. Ezek nem tartoztak a tanácsi szervezetbe, hanem önálló szakigazgatási szervként működtek.240 241 * A községekben és a városokban a begyűjtés helyi feladatait ellátó hatóságként kiépítették a begyűjtési megbízotti hálózatot, de mellettük mindenhol egy begyűjtési előadó is működött. Az ő feladatuk volt, hogy a gazdák személyes meghallgatása után megállapítsák a beadási kötelezettség mértékét, majd a termelők kötelezettségének összesítését követően továbbítsák azt a járási hivatalhoz. Ok vezették a termelők nyilvántartási lapját és a beadási könyveket, valamint a tervek teljesítése érdekében politikai felvilágosító munkát is végeztek."41 A megyei begyűjtési hivatalok feladata volt a megye területén működő járási begyűjtési hivatalok és községi begyűjtési megbízottak munkájának irányítása és ellenőrzése, továbbá a jogszabályok végrehajtása, valamint a végrehajtás ellenőrzése. Itt bontották le a megyére vonatkozó begyűjtési terveket járásokra, amit a járási hivatalokban tovább bontottak községekre.24" Az így kiépített apparátus ugyan közvetlenül a begyűjtési miniszternek lett alárendelve, de a tanácsoknak a begyűjtési hivatalok felett irányítási és ellenőrzési jogkörük volt. A tanács által a nem teljesítő gazdákra kiszabott szankciókat az illetékes hivataloknak, illetve községi megbízottaknak kellett foganatosítaniuk. A tanácsnak ugyanakkor kötelessége volt a begyűjtési tervek teljesítését elősegíteni, amiért a vb elnöke a minisztertanácsnak tartozott felelősséggel.243 A szervezet kiépítésével egyidejűleg természetesen megszűntek a megyei begyűjtési osztályok és a járási begyűjtési csoportok, valamint a községi nyilvántartói státuszok, továbbá felszámolták a járási és megyei miniszteri meghatalmazotti hálózatot is.244 * Az újonnan létrejött apparátus alapját a 19 megyei és a Budapest Fővárosi Begyűjtési Hivatal jelentette. Létezett 4 megyei jogú városi begyűjtési hivatal (Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged), valamint 136 járási és 48 városi hivatal is, az alsó szintet pedig a 2353 községi begyűjtési megbízott alkotta."4“ Az átalakulástól jelentős létszám- és béralapcsökkenést reméltek, de az elképzelés nem teljesült, ugyanis csak a béralap az 1953-as 520 millióról 1954-re 610 millióra emelkedett. Egyéb költségek is növekedtek, aminek következtében összességében egy mázsa begyűjtött terményre, illetve minden hektoliter tejre és borra, átlagosan eső költség 32 Ft-ról (1953) 41 Ft-ra 240 A tanácsigazgatás szervei. 121. o. 241 A magyar állam szervei. 1950-1970. 48. o. ~4" A magyar állam szervei. 1950—1970. 49. o. 24! xYlOL M-KS 276. f. 53. cs. 163. ő.e. 1954. március 3. 244 MÓL M-KS 276. f. 53. cs. 163. ő.e. 1954. március 3. 24’ Papp, 35. o. 54
