Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - Az MDP és tömegszervezetei
(1954) emelkedett. A költségnövekedés azonban nem az átszervezés, hanem az új gazdaságpolitikával együtt járó beszolgáltatás-mérséklés miatt következett be."40 Az, hogy a pártpolitikában továbbra is milyen kiemelt szerep jutott a begyűjtésnek. mi sem példázza jobban, minthogy a megyei begyűjtési hivatalok vezetőit fel kellett venni a Titkárság nómenklatúrájába.'4 Korábban a megyében a begyűjtés terén a pártérdeket a miniszteri meghatalmazott képviselte. Bár ezt a tisztséget megszüntették. azzal, hogy a megyei begyűjtési hivatalok vezetői az MDP egyik vezető testületének közvetlen vonzásába kerültek, a párt és állam összefonódása továbbra is biztosított volt. Ez a szoros politikai függés is egyértelműen jelezte azt, hogy a begyűjtés több volt, mint az ország érdekét szolgáló közellátás biztosítása. Az MDP és tömegszervezetei A begyűjtés menetét természetesen pártvonalon is szigorúan felügyelték. A megyei, járási pártbizottságok, illetve a községi pártszervezetek akár napi rendszerességgel is követelhették a tanácsoktól, hogy számoljanak be a begyűjtési eredményekről, a „kulá- kok” helyszíni elszámoltatásáról és a „dolgozó parasztok" irodai elszámoltatásáról.* 247 248 * 250 A begyűjtés végrehajtása érdekében fontos cél volt, hogy mind szélesebb rétegeket tudjanak mozgósítani, ezért igénybe vették a mezőgazdasági munkások, a nők és a fiatalok részére létrehozott tömegszervezeteket is. A többpártrendszer felszámolásával párhuzamosan, az MDP vezetői igyekeztek az agrárpártok tagságát megnyerni, és őket egy egységes falusi tömegszervezetbe tömöríteni. Ennek jegyében jött létre a többnyire csak mezőgazdasági munkásokból és szegényparasztokból álló Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ).244 Hasonló sorsara jutottak a civil szerveződések is. A szociáldemokrata és kisgazdapárti nőszervezeteket 1948 áprilisában beolvasztották a Magyar Nők Demokratikus Szövetségébe (MNDSZ), amely így a hazai nőmozgalom egyetlen szervezetévé vált. Elnöke Rajk Lászlóné lett.2,(1 Ugyanígy jártak el az egyes pártok ifjúsági szervezeteivel is. A munkás- és parasztifjúsági szövetségek, a különböző rétegszervezetek, valamint a középfokú iskolák szövetségének összevonásával létrehozták a Magyar Ifjúság Népi Szövetségét (M1NSZ), amelyből 1950 júniusában megalakult a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ). A pártállam igyekezett ezen szervezetek mindegyikét minden lehetséges formában bevonni a helyi irányítás különböző szintjeibe. A tömegszervezetek vezetőinek részt kellett venniük a járási, megyei begyűjtési operatív bizottságok"’1 ülésein. Hiányzásaikat szankcionálták. Enyhébb esetben írásbeli megrovást kaptak, míg súlyosabb 2W Erdmann. J992. 273-274. о. 247 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 163. ő.e. 1954. március 3. 24v PML ХХШ. 24. Jelentés az MDP Pest Megyei Bizottsága 1951. november 19-ei ülésére, ikt.sz.n. 244 Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar századok sorozat. Pannonica Kiadó, Budapest, 2000. 315. o. 250 Gergely-Izsák. 310. o. 2,1 Részletesebben lásd: A begyűjtési operatív bizottságok létrejötte és működése című részben.
