Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatási apparátus "racionalizálása"
bizottságokat ellenőrizni és aktivizálni fogják. Megegyeztek abban is, hogy a járási székhelyeken havonta tartandó értekezletek keretében a korábban szerzett tapasztalatokat ,,kiértékelik és egymásnak átadják”."ъ Az áb-ülések látogatottságát illetően máshol sem volt jobb a helyzet, ezért gyakorta előfordult, hogy a távolmaradó bizottsági tagok helyett a beadásban élenjáró „dolgozó parasztokat” hívtak meg, akiket aztán aktívának igyekeztek beszervezni.J<’ Az állandó bizottságokat tulajdonképpen a tömegkapcsolatok építésének egyik meghatározó pillérének tekintették, mondván, hogy a ,, tömegmozgalom kiszélesítése az állandó bizottságokon nyugszik, minél jobb munkát végeznek az egyes állandó bizottságok, minél szélesebb az aktívahálózatuk, annál sikeresebben tudjuk megvalósítani a szocializmus építésében az apparátusra háruló feladatokat ",231 Az állandó bizottságokról tehát összességében megállapíthatjuk, hogy a hatalom által tőlük elvárt feladatoknak nem tudtak eleget tenni, a megalakításuknak tulajdonított elvi jelentőségen túl gyakorlati hasznuk nem igen mutatkozott meg. A beszolgáltatási apparátus „racionalizálása” A Nagy Imre-kormány tervei között szerepelt a közigazgatás átszervezése, amit korabeli szóhasználattal élve racionalizálásként emlegettek. Ezzel valójában egy kisebb létszámból álló, és ezáltal olcsóbb, hatékonyabban működő apparátusrendszert kívántak létrehozni. A PB 1953. december 12-ei határozata ezért kimondta, hogy „racionalizálni kell a központi állami és gazdasági apparátust, valamint a tanácsok apparátusát", s mindezt szigorúan bizalmasan kell kezelni.2™ Ennek jegyében került sor a beszolgáltatási apparátus átszervezésére is. Tisza József 1954 februárjában a PB-hez intézett előterjesztésében2’9 - a kritika hangján szólva - megfogalmazta, hogy a Begyűjtési Minisztérium munkájában eddig „túlsúlyban voltak az adminisztratív intézkedések, melyek nagyon gyakran túlkapásokat vontak maguk után ”. A fő hibát abban látta, hogy az évek során a központi és a megyei szervek nagymértékben felduzzadtak. Ám - véleménye szerint - a jelenlegi begyűjtési szervezetet nemcsak annak túlméretezett volta, hanem „bürokratikus ügyintézése, szakmai és politikai felkészültsége" sem teszi alkalmassá arra, „hogy a több éves begyűjtési rendszernek megfelelően betöltse feladatát, és biztosítsa a begyűjtési tervek 235 236 * * 239 235 PML XXIII. 2. 7. kötet. 1951. április 27. 236 ..A jelenlevő élenjáró aktíváink elitélték az állandó bizottság azon tagjait, akik távolmaradtak az értekezletről és javasolták, hogy tíz állandó bizottsági ülésen meg nem jelent tagoknak fel elösségre-vonó levelet imák, amelyben megkérdezik őket, hogy miért nem jelentek meg az értekezleten, cs figyelmeztetik őket, hogy a nép által, választóik állal beléjük helyezett bizalommal ne éljenek vissza, s a megyei tanácstagi és a begyűjtési állandó bizottsági kötelezettségüknek egész népünk javára maradéktalanul tegyenek elegei. " PML XXIII. 3-a. A Pest Megyei Tanács VB Begyűjtési Osztálya vezetőjének jelentése az Igazgatási Osztály vezetője részére. 77-1 '5/1953. 1953. február 7. 2j7 PML XXIII. 3-a. A Pest Megyei Tanács VB Begyűjtési Osztálya vezetőjének levele a járási tanácsok vb-titkáraihoz. 1952. június 6. 22-49Ü952. 2jS Az MDP határozatai. 236. o. 239 MÓL M^KS 276. f. 53. cs. 16.3. ő.e. 1954. március 3.
