Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
Létrehozásukat mégis nagyon fontosnak tartották, mondván, hogy „a dolgozó parasztság a begy űjtés végrehajtásába a begyűjtési bizottságokon keresztül kapcsolódik be ”. i4 Az állandó bizottságok ugyanis a lakosság köréből aktívákat (munkatársakat) szervezhettek be. Így nemcsak a bizottságok munkájára, hanem az aktívahálózat kiépítésére nézve is konkrét elképzelések születtek. Ezek alapján elvárásként fogalmazódott meg, hogy az aktívák a bizottsági tagok mellett dolgozzanak, s az adott tag feleljen a mellette dolgozók munkájáért. A legjobb aktívák kiválasztása érdekében pedig az áb tagjai osz- szák fel egymás között az adott község területét, oly módon, hogy mindenki vállaljon a faluból egy-egy részt (egy utcát, egy dűlőt stb.), így minden egyes háznak legyen felelőse, majd a kijelölt területen a legjobban teljesítő „dolgozó parasztokból” alakítsák ki az aktívahálózatot. Egy beszámoló szerint Budakalászon például állítólag 10-15 termelőre jutott egy aktíva, akiktől elvárták, hogy „jó felvilágosító munkáival, kezdeményezésekkel és a kulákok támadásaival, szabotálásaiknak leleplezésével ők a területükön a begyűjtés élharcosai” legyenek.2’0 Elvárásokban tehát nem volt hiány, de mint ahogyan maguk az állandó bizottságok sem működtek rendesen, így nyilvánvalónak tűnik, hogy az aktívák is jobbára csupán nevükben létezhettek. Arra, hogy az állandó bizottságok milyen módon segítsék a begyűjtést, különféle ötletek akadtak. Az egyik elgondolás lényege például az volt. hogy az áb-tagok osszák fel egymás között a település utcáit, majd azokat versenyeztessék egymással, hogy melyik lesz előbb ún. „Веке utca”, vagyis olyan utca, ahol nincs egyetlen hátralékos sem.211 A „hatékonyabb munka érdekében" az állandó bizottságon belül lehetőség volt albizottság létrehozására is „az állandó bizottság feladatköre egy-egy részének vitelére, vagy egy nagyobb munkát adó konkrét feladat elvégzésére a bizottság eg\> tagjának irányítása alatt”.232 Követendő példának állították a többi község ele Kismarost, ahol mivel az állandó bizottság öt tagja kevésnek bizonyult a feladatok ellátására, ezért „széles aktíva-hálózatot építettek ki és tojásbegyűjtési albizottságot szerveztek ”.233 A bizottságoknak elvben legalább havonta egyszer kellett ülésezniük, de a begyűjtés fő szezonjában, a cséplés és a gabonabegyűjtés ideje alatt erre heti rendszerességgel lett volna szükség. A bizottság az elnökén keresztül tartotta a kapcsolatot a vb-vel. A hatékony munka érdekében a vb elnökének feladati közé tartozott, hogy a begyűjtésről szóló rendeleteket megismertesse a begyűjtési bizottság tagjaival.234 Az állandó bizottságok általában, így a begyűjtési is, 5-9 főből állhatták. A Pest megyei begyűjtési állandó bizottság 1951 tavaszán öt női és négy férfi tagból állt. Egy ekkor tartott ülésen (ahol négy férfi tag, köztük az elnök sem, csak az öt női tag jelent meg) a tagok megállapodtak abban, hogy a megye területét felosztják egymás között „ellenőrzés, híradás és javaslat szempontjából'. Határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy az egyes tagokhoz beosztott járások és községek területén az állandó PML XXIII. 24. Beszámoló a begyűjtési állandó bizottságok működéséről, ikt.sz.n. PML XXIII. 24. Beszámoló a begyűjtési állandó bizottságok működéséről, ikt.sz.n. 2)1 PML XXIII. 3-a. A Pest Megyei Tanács VB Begyűjtési Osztálya vezetőjének levele a járási tanácsok vb-titkáraihoz. 22-49'1952. 1952. június 6. PML XXIII. 24. Tájékoztató az állandó bizottságok tagjai részére, ikt.sz.n. ” PML XXIII. 24. Beszámoló a begyűjtési állandó bizottságok működéséről, ikt.sz.n. :-J PML XXIII. 24. Beszámoló a begyűjtési állandó bizottságok működéséről, ikt.sz.n. 52
