Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956

A Pest Megyei Tanács VB határozatának eleget téve az oktatási osztály utasította a pedagógusokat, hogy azok írassanak a gyerekekkel rövid fogalmazást a begyűjtés kérdéséről az alábbi címmel: ,, Hogyan segítik szüleim a begyűjtésen keresztül a béke- harcot. ” A dolgozatokat a tanítóknak kellett kiértékelni, majd ezt továbbküldeni a járási tanács oktatási osztályára, onnan pedig a megyére/" Emellett leveleket is írattak a diákokkal, amelyeket később a jól és rosszul teljesítőknek küldtek el, vagy adott falun belül vagy esetleg egy szomszédos községbe.211 212 Szintén a tanárokkal szemben támasztott elvárás volt, hogy ismerjék a begyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseket, és a családlátogatások alkalmával beszéljenek arról a szülőkkel, tehát lényegében egyfajta népnevelői munkát is elvártak tőlük/13

A propaganda terén a kereskedelmi osztályoknak is akadtak teendőik. A kereskedelmi szervezet dolgozói számára előírták ugyanis, járuljanak hozzá a begyűjtési verseny fellendítéséhez oly módon, hogy a boltok kirakataiban népszerűsítsék a beadásban élenjárókat. Arra is akadt ugyanakkor példa, hogy ezt a módszert épp ellenkező előjellel, azaz inkább a megfélemlítésre használták. Nagykőrösön elrettentésképp ugyanis például „kuláktól” elkobzott cikkeket tették ki egy bolt kirakatába a gazda fényképével együtt.214 215

3. A végrehajtó bizottság titkársága

A tanács végrehajtó bizottsága mellett - a községek kivételével - titkárságot kellett szervezni, amely közvetlenül a vb-elnök utasításai szerint működött. A begyűjtés szempontjából három kulcsfontosságú szál futott itt össze.

Elsőként említendő, hogy a járások titkárságai az internáltak számáról szóló adatokat a megyei tanács vb titkárságára küldték meg.213 Ilyen jellegű dokumentumok ugyanakkor csak elvétve találhatók a szóban forgó fondok állagai között. A Ráckevei Járási Tanács Titkárságának anyagában van azonban néhány szál irat, amelyből megállapítható, hogy az internálandó személyek nevét a községi tanácsok terjesztették a járási tanácsok titkárságai elé. Az internálási javaslatban tájékoztatatták a felettes szervet az adott gazda által elkövetett, sokszor természetesen mondvacsinált vétségről. Egy áporkai lakost azért akartak például internálni, mert „elrejtette”216 217 a cséplőgépszíjat, s így „szándékosan szabotálta” a cséplési munkák menetét/17 A járáson, amennyiben a felterjesztéssel egyetértettek, akkor a titkárságról továbbították az ügyet a járási rendőrkapitányságra.

211 PMLXXlIi. 2. 5. kötet. 1951. január 24.

212 PML XXIII. 24. 22-19/1953.

^'PMLXXlIi. 2. 7.kötet. 1951. április 11.

214 PMLXXlIi. 2. 5. kötet. 1951. február 14.

215 PML XX1I1. 2. 5. kötet. 1951. február 14.

2"' Minden bizonnyal nem elrejtette, hanem csupán nem hagyta a gépen, mert különben nagy valószínűséggel ellopták volna. A nagy idénymunkák megkezdése előtt egyébként a mezőgazdasági gépek állapotát felülvizsgáló bizottságok ellenőrizték. A kijavítatlan vagy annak minősített gépeket elkobozták. így egészítve ki az állami gazdaságok és a gépállomások gépparkját. Honvári, 1996. 550. o.

217 PMLXXlIi. 378-b. Ráckevei Járási Tanács Titkárságának iratai, ikt.sz.n. 1951. június 29.

49