Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
A vb titkárságának szervezetében működött, közvetlen a vb-elnöknek alárendelve, az ún. ellenőrzési (instruktori) csoport."1* A megyei, illetve járási instruktorok feladata volt az alsóbb fokú tanácsok munkájának, valamint a tanácstagokra és a lakosságra támaszkodó vezetési módszerek kialakításának segítése. így például közreműködtek a gazdagyűlések megszervezésében, illetve segítették az állandó bizottságok megalakítását vagy épp azok munkáját. Ügyeltek továbbá a törvényesség betartására, valamint szorgalmazták az egyes vállalások teljesítését, és figyelemmel kísérték a lakosság körében szervezett versenymozgalmat.214 A Váci Járási Tanács instruktorai meglehetősen furcsa eszközhöz nyúltak a begyűjtésben lemaradt községekben. Gazdagyűléseket szerveztek, ahol a tanács kiértesítése alapján húsz jól, illetve húsz rosszul teljesítő gazdának kellett megjelennie. Itt őket egymással szembefordítva a jól teljesítőktől azt várták, hogy azok szólítsák fel a rosszul teljesítőket kintlévőségeik mielőbbi beszolgáltatására.2211 A titkárság, pontosabban annak sajtó- és propaganda csoportja, a begyűjtési propagandamunkából is kivette a részét. A begyűjtési osztály mellett ugyanis a vb utasítására ennek a csoportnak kellett állandó híranyaggal ellátnia a Pest Megyei Népújságot,221 olykor pedig magát a begyűjtési osztály vezetőjét kötelezték arra, hogy írjon cikket a begyűjtés elvi és gyakorlati módszereiről a helyi sajtóban.222 A megyei pártlap híranyaggal való ellátásához a járásoknak is hozzá kellett járulniuk. Egy 1952-es jelentés a járások ezen a téren végzett munkáját értékelte, ahol is dicséretben részesítették az Aszódi és a Nagykátai járást, mivel tudósításaik bőségesen tartalmaztak konkrétumokat, és beszámoltak az újabb vállalásokról, kezdeményezésekről. A Váci, Ráckevei, Dabasi, valamint a Szentendrei járással viszont elégedetlenek voltak, mert azok csak általánosságokat közöltek, a Ceglédi és a Szobi járások pedig még azt sem. Ez utóbbi kettőről feltételezték - meglehetősen optimistán, vagy talán némi iróniával élve -, hogy azért nem írnak semmit, mert ,,a begyűjtés nagy munkája úgy lefoglalja a tanács apparátusát, hogy’ senki nem ér rá jelentést írni ”.223 A sajtó- és propaganda csoport feladata volt az is, hogy a beadásra vonatkozó újabb és újabb rendeleteket megismertessék a parasztsággal oly módon, hogy azok „népszerűsítésére” színes plakátokat készíttettek, amelyeket aztán a hivatali helyiségekben, valamint a községekben kellett elhelyezni.224 Azt viszont, hogy azok a lehető legfeltűnőbb helyre legyenek kifüggesztve, a begyűjtési osztálynak kellett ellenőriznie.22* :lx A tanácsigazgatás szervei. 210-211. o.. 215. o. Lásd még: PML XX1I1. 24. A Pest Megyei Tanács VB Begyűjtési Osztálya vezetőjének az Igazgatási Osztályhoz megküldött jelentése. 77-1/9/1953. 1953. március 6. 3,11 PML XXIII. 24. 79/15-96 1/1953. PML XXIII. 24. Jegyzőkönyv a megyei begyűjtési osztály értekezletéről 1952. október 19. ■:l A lap elnevezése a korban többször is változott: Észak-Pest Megyei Népújság. 1945. március 4.-1950 január 22.: Pest Megyei Népújság: 1950. január 29.-1953. november 4.; Népújság: 1953. november 7,- 1956. október 23.; Valóság: 1956. október 30,--november 4. (Az. egyszerűség kedvéért a továbbiakban csak: Pest Megyei Népújság) A sajtóról részletesebben lásd: Tóth Judit: Az állampárti sajtóstmktúra kiépítése Pest megyében. In: Halász Csilla - Tóth Judit (szerk.): Tanulmányok Pest megye múltjából. Pest Megye Múltjából 14.. Budapest. 2009. PML XXIII. 2. 5. kötet. 1951. január 24.. PML XXIII. 2. 12. kötet. 1952. január 12. PML XXIII. 24. 13-3/39/1952. PML XXIII. 2. 7. kötet. 1951. május2. PML XXIII. 24. 7917 26/1952. 1952. június 29.
