Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Az 1953. júniusi határozat és az azt követő változások
A beszolgáltatási rendszer átfogó szabályozásra azonban decemberig nem került sor.84 (Az új begyűjtési rendeletet népszerűsítő szórólap. I. számú melléklet) A rendelet megalkotásakor a vezérelv az volt, hogy az új szabályozás a gazdákat az eddiginél jóval nagyobb mértékben tegye érdekeltté a termelésben, valamint, hogy a termelők mezőgazdasági termékeik mind nagyobb részét a szabadpiacon értékesíthessék. A rendelet 1954. január 1-jétől 1956. december 31-éig terjedő három évre állapította meg a gazdák kötelezettségeit. A legfontosabb viszont természetesen az volt, hogy a beszolgáltatás mértéke jelentősen csökkent az előző évihez képest, illetve a rendelet biztosította azt is, hogy gabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget. Az 1953. évi 27. tvr. értelmében az egyes szektorokban a beszolgáltatásban bekövetkezett csökkentések Tsz Tszcs Egyéni gazda Terménybeadási kötelezettség 25% 15-20% 10-15% Sertés- és marhabeadási kötelezettség 30% 30% 25-30% Baromfi- és tojásbeadási kötelezettség 50% 40% 40% Te j beadási kötelezettség 30% 20-25% 15-20% Borbeadási kötelezettség 50% 30% 25% Bár az egyéni gazdák a tsz-ekhez és a tszcs-khez viszonyítva kisebb arányú mérséklésben részesültek, de főleg a 10 holdon aluli termelők számára már maga a rendelet nyújtotta kiszámíthatóság, vagyis a beszolgáltatás több évre meghatározott mértéke is kedvezményt jelentett, hiszen számukra a beszolgáltatási kötelezettséget 1952-ben annyira megemelték, hogy az a mostani csökkentéssel is fölötte maradt az 1951-ben megszabott szintnek.85 A begyűjtésről szóló új rendelet a beadandó mennyiség megállapításának módját is új alapokra helyezte, mivel kimondta, hogy a beadási kötelezettséget a gazda meghallgatásával, egyénenkénti tárgyalásokat követően kell megállapítani. Sőt, ha valaki önhibáján kívül nem tudott eleget tenni kötelezettségének, akkor arra is lehetőség volt, hogy a hátralékát más terménnyel, termékkel pótolja. így már 1953 őszén, a kapás növények betakarítása előtt 48 órával meg kellett jelenni a tanácsnál egyeztetés céljából. Itt a korábban említett 10%-os mérséklésen túl, ha a gazda termésében 25%- ot elérő jégkár keletkezett, további engedményeket kaphatott.86 A szervezés és irányítás továbbra is a községi tanács vb elnökének feladata maradt, de a begyűjtési állandó bizottság tagjaival szemben támasztott elvárás volt, *4 1953. évi 27. tvr. (1953. december 13.) 1,5 Nagy József: A parasztság elleni megtorló intézkedések az 1950-es években (1948-1956). Agrártörténet - agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Budapest. 2006. 241-242. o. M PML XXIII. 121-й. Dány Község Tanácsának iratai. Tanácsülést jegyzőkönyvek. (1949-) 1950-1970. 3. kötet. 1953. szeptember 13. 26
