Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Az 1953. júniusi határozat és az azt követő változások
hogy a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalását megelőzően, illetve annak során fejtsenek ki széles körű felvilágosító munkát.s7 A nem teljesítőkkel szemben természetesen ez a rendelet is szankciók alkalmazását írta elő, ám azok a korábbi gyakorlathoz képest lényegesen méltányosabb bánásmódot biztosítottak. A júniusi határozat szellemében fogant rendelkezések bár továbbra is fontosnak tartották az ellenőrzést és az agitációt, de alapvetően a törvényesség feltétlen betartására helyezték a hangsúlyt. Összességében elmondható, hogy olyan intézkedések sokasága született tehát, amelyekben a gazdák korábban hinni is alig mertek. Végre emberi hangon szólították meg a paraszti társadalmat, figyelembe vették a termelői érdekeket. Mindezzel reményt ébresztettek az egyéni gazdálkodás lehetőségében, aminek eredményeként kétszázezer magángazdaságban indult újra a termelés.ss A kialakult helyzetet értékelve Tisza József71 begyűjtési miniszter 1953. augusztus 10-én a PB részére készített jelentését így kezdte: „A bő termés és a kormányprogram alapján biztosított különféle kedvezmények serkentőleg hatottak a parasztság munkakedvére. ”90 Bár a begyűjtési miniszter ezen állítása nem minden alap nélküli, a helyzet azonban ettől jóval összetettebb volt. A határozatok meghozatalát követően ugyanis azok gyakorlati megvalósítását - így a kártérítések és a hátralékok törlését - nem hajtották végre maradéktalanul, de a kedvezményeket is sokszor csak késéssel vezették be a termelők beadási könyvébe. Mindez bizonytalanságot, és részben kapkodást eredményezett.4’ Az új irányvonal bizonyos fokú értetlenséget váltott tehát ki úgy országos, mint megyei szinten. A kialakult helyzetet jól jellemzi Apró Antalnak Farkas Mihályhoz írt feljegyzése: „Egy kicsit úgy néz ki a gazdasági élet, mintha kiesett volna a gyeplő a kezünkből. [...] Azok, akik azelőtt keményen büntettek, bíróság elé állították a munkásokat, még saját hibájukért is másokat vontak felelősségre, azok ma úgy érzik, mintha le lennének fegyverezve, mintha az új kormányprogram megfosztotta volna őket a fegyelmezés eszközétől és ma nincs a kezükben semmi, amivel a Jegyeimet tartsák. ”92 Az igénybe vehető kényszerítő intézkedések központi korlátozása után nem találták a beszolgáltatás végrehajtásának megfelelő módját sem, és általában „tanácstalanok voltak a falusi osztályharc további feladataival” kapcsolatban. A beadási árak továbbra is rendkívül alacsonyak voltak, így a termelőknek alig fűződött érdeke a *7 1077/1953. MT. sz. hat. ** Nagy, 2006. 243. o.; Varga. 2008. 294-295. o. 1,9 Tisza József (1914-1980): Kezdetben famunkás volt. majd 1932-ben tagja lett az illegálisan létrejött Kommunisták Magyarországi Pártjának. Vezető szerepet játszott az Alföld kommunista és földmunkás mozgalmának szervezésében. Politikai tevékenységéért többször letartóztatták és bebörtönözték. A il. világháború idején a keleti frontra vitték, ahol átszökött a szovjet hadsereghez. 1944-ben Orosházán aktívan részt vett a helyi kommunista pártszervezet és az új államapparátus létrehozásában. 1945-1950-ben az Magyar Kommunista Párt. majd az MDP Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Bizottságának első titkára. 1950-52-ben az MDP Központi Vezetősége Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztályának helyettes vezetője lett, de 1952-ben rövid ideig az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is volt. A begyűjtési miniszteri posztot 1952. november 14.-1954. július 6-ig töltötte be. 1954-től nyugalomba vonulásáig (1967) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Titkárságának vezetője volt. 90 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 131. ő.e. 1953. augusztus 12. 91 Barla. 20. o. 92 MOL MK-S 276. f. 65. cs. Rákosi Titkárság iratai. 1948-1956. 65. ő.e. R2201. 1953. október 17. 27
