Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)

A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Az 1953. júniusi határozat és az azt követő változások

forint összegű kártérítést. Azok begyűjtési hátralékát pedig, akik ez évi [1953. évi] beadási kötelezettségüket pontosan teljesítik, el kell engedni. [...] 1954-től kezdve új. a jelenleginél egyszerűbb beszolgáltatási rendszert kell megállapítani oly módon, hogy a begyűjtés rendszere és az egyes termelők által beadandó mennyiségek több évre változatlanok maradjanak. " A kulákságot illetően a KV-határozatban megfogalmazták, hogy fenn kell tartani a korlátozás és az elszigetelés politikáját, a kulákok zaklatását ugyanakkor - és ennek érdekében a kuláklistákat - meg kell szüntetni.77

Az MDP június 27-ei ülésén Nagy Imre is felszólalt. Beszédében kritikát és önkritikát gyakorolt a begyűjtési rendszer fölött. Elmondta, hogy a parasztságra olyan mértékű terhek nehezedtek, amelyek nemcsak hogy akadályozták a termelést, hanem az attól való kedvet is elvették. Mindezt fokozták a feszített tervek végrehajtása során elkövetett túlkapások, a tömeges bírságolások, a kivetett kártérítések. Nagy Imre beismerte, hogy ezért felelősség terheli őt magát is, mert biztosítania kellett volna a törvények feltétlen betartását, de az általa megfogalmazott bírálatára azonban „a párt vezető szerveiben, elsősorban Rákosi és Gerőelvtársak részéről a ledorongolás volt a válasz”,78 79

Az „új szakasz” politikájának meghirdetését követően a kormányzat azonnal a tettek mezejére lépett, hiszen 1953 második felében mintegy félszáz agrárpolitikáról szóló határozat született. Az intézkedések azon a felismerésen alapultak, hogy a termelésben jelentős előrelépés csak úgy képzelhető el, ..ha a hatalom képviselői a tervutasításos rendszer fenntartása mellett minél szélesebb körben alkalmaznak gazdasági ösztönzőket, szabályozókat' . ’ Az ennek szellemében megalkotott határozatok három témakörbe sorolhatók. Egy részük a mezőgazdasági termelés fejlesztését elősegítő, más részük a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdítását célzó intézkedés volt, harmadrészt pedig a begyűjtés terén elkövetett hibák kijavítására irányult.80

Az első jelentős rendelet már 1953. július elején napvilágot látott. Ennek értelmében az addig kivetett összes kártérítést - minden feltétel nélkül - azonnali hatállyal eltörölték. Azok számára, akik az 1953/54. évi gabonabeszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tettek, valamennyi cikkből elengedték az előző évi hátralékokat is. A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét pedig 10%-kal csökkentették.81 Két héttel később megjelent az a közkegyelmi rendelet, amely szerint kegyelemben részesültek a még be nem fizetett összeg erejéig azok, akiket a bíróság főbüntetésként pénzbüntetésre ítélt.82 83

A továbbiakban a téeszek után az egyéni gazdák terheit is mérsékelték. így, aki 1953. évi gabonabeszolgáltatási kötelezettségét teljesítette, annak az 1953. évre előírt kukorica, napraforgó és burgonya beadási kötelezettségét 10°/ó-kal csökkentették. A rendelet a gabonafélék és az őszi termésű kapásnövények forgalmi korlátozását megszüntette.87

77 Az MDP határozatai. 197-200. o.

,s Tóbiás Áron (szerk.): In memoriam Nagy Imre. Emlékezés egy miniszterelnökre. Budapest, Szabad Tér Kiadó. 1989. 17. o. Idézi: Nagy József: A parasztság helyzetének változása az első Nagy Imre-kormány idején (1953-1955). In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, Sectio Histonae XXXIII. Eger, 2006. 242. o.

79 Varga. 2008. 294. o.

80 Barla Szabó Ödön: Gazdaságpolitika és gazdasági fejlődés az MDP KV 1953. júniusi ülése után. In: Párttörténet Közlemények, 1981'2. szám. 20, o.

81 1953. évi 10. tvr. (1953. július 12.)

82 1953. évi 11. tvr. (1953. július 26.)

83 1953. évi 18. tvr. (1953. szeptember 1.)

25