Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Az MDP agrárpolitikájának irányváltása
A beszolgáltatás és vele együtt a mezőgazdasági fejlesztési járulék kivetése a kollektivizálás előmozdítása mellett a „kulákság” korlátozásának, illetve teljes ellehetetlenítésének is eszközévé vált. Az MDP agrárpolitikájának irányváltása A Magyar Kommunista Párt 1947 januárjában hirdette meg az ország újjáépítését célzó hároméves tervet, amelyet augusztus 1-jén indítottak útjára.34 A tervezet agrár- szektorra vonatkozó előirányzata azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét. Konkrétan: 1949/1950-re az 1938-as termelési szintnek növénytermesztésben 93, állattenyésztésben 86%-ának elérését irányozta elő. Az agrárszektor azonban a terv végrehajtása során fokozatosan háttérbe szorult, hiszen - amint arról már korábban is szó volt - a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti egyre feszültebbé váló viszony, egy esetleges háború veszélye miatt az ipar, s ezen belül a nehézipar fejlesztésére helyeződött a fő hangsúly. Mivel a mezőgazdaság szovjet mintát követő átalakítása csak a kommunisták távlati céljai között szerepelt, ezért a terv végrehajtását kezdetben nagyrészt a kisüzemi gazdaságokra alapozva képzelték el.5'3 A nemzetgyűlés 1947 áprilisában elfogadta a szövetkezeti törvényt,36 amely a nemzetközi tapasztalatokat a hazai viszonyokra alkalmazva a szövetkezés klasszikus törvényi feltételeit teremtette meg Magyarországon. Mindezt ekkor még a kommunista párt is magáévá tette, ahogy az az 1948 áprilisában nyilvánosságra hozott szövetkezet- politikai irányelvekből is kiderült. Az MKP Politikai Bizottsága ebben az időszakban még a mezőgazdaságban hosszú és fokozatos átmenettel számolt, amelynek során a fejlesztés bázisát eleinte a földműves-szövetkezetek, majd pedig az egységes falusi szövetkezetek képezik. Ez az álláspont azonban nem sokáig maradt érvényben. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) 1947. szeptemberi megalakulása, valamint a Jugoszláv Kommunista Pártot - többek között „liberális parasztpolitikája” miatt - elítélő 1948. júniusi Kominform-határozat gyökeres fordulatot eredményezett az MKP agrárpolitikájában. Ez nemcsak az 1947-es szövetkezeti törvénnyel jelentett szakítást, hanem az 1948 áprilisában közzé tett szövetkezetpolitikai irányelveikkel is.3' A megváltozott helyzethez alkalmazkodó politikai elképzelésekről a közvélemény először Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elmondott beszédéből értesült, ahol a pártvezér közölte, hogy a „régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás ” helyett ,,a dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és közös читка útját választja".з8 Az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Központi Vezetőségének 1 1 A nemzetgyűlés július 1-jén iktatta törvénybe: 1947. évi XVII. te. ” Romsics. 309. o. 56 1947. évi XI. te. (1947. április 10.) 57 Varga. 2008. 280. o. Lásd még Szakács. 1998. 328-331. o. 5S Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Budapest. 1950. Szikra. 331. o.. 333. o. (Idézi: Romsics. 311. o.) 20
