Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Közellátás és beszolgáltatás a háborút követő években
megszálló katonák önkényes fellépései ellen. Mindezért a Politikai Bizottság (PB) - amely következetesen a szovjet politikai érdek primátusát tartotta szem előtt - szigorú megrovásban részesítette."3 Az imént vázolt helyzet következtében 1945 decemberében Pest-Pilis-Solt- Kiskun (PPSK) vármegyében az 1 000 044~4 lakosból közel 400 000 fő volt ellátatlan (hatósági ellátásra szoruló), és ez a helyzet 1947 decemberéig jentősen nem változott, hiszen még akkor is 320 000 körül mozgott ez a szám."3 A különböző nemzetközi segélyszervezetek - elsősorban az ENSZ segélyszervezete, az UNRRA26 és az amerikai zsidó segélyszervezet, a JOINT27 - igyekeztek a nélkülözők gondjain enyhíteni. A kialakult válságos helyzetet jelzi az, hogy a viszonylag csekély mennyiségű külföldi segélyek is fontos szerepet játszottak az ellátásban. A legnagyobb segítséget a JOINT nyújtotta, amely másfél év alatt 1946-47 folyamán mintegy 657 vagon élelmiszert adományozott az országnak. Az UNRRA pedig közel 81 millió forint értékű élelmiszer-, eszköz-, gyógyszer- és ruhaküldeményt juttatott Magyarországra. Az így beérkező források azonban minden fontosságuk mellett is csak töredékét tették ki az országból ugyanakkor nemzetközi kötelezettség fejében kikerülő élelmiszermennyiségnek.28 A Pest vármegye raktáraiba érkező UNRRA-adományokat a községek között osztották szét, mivel a városok a segélyszervezettől közvetlenül kapták azokat. így például csak 1947 első félévében 19 234 pár lábbelit osztottak szét a falvak lakosainak, ruhaadományban pedig 19 547 férfi, 54 038 nő és 7066 gyermek részesült. Emellett más nyugat-európai országok is segítséget nyújtottak. Írországból három hónapra elegendő cukormennyiséget küldtek, amit a megye szociális és közegészségügyi intézményei között osztottak szét. A svédek rendszeresen iskolaétkeztetési akciókat szerveztek, amelynek keretében gyermekek ezrei kaptak ebédet több hónapon keresztül, de jelentős adományok érkeztek Svájcból is. Szintén a svájciaknak köszönhetően, az ún. keresztszülő-mozgalom keretében, mintegy 1000 Pest vármegyei gyermek kapott különféle juttatást.* 24 25 Fontos feladat volt a hazatérő hadifoglyok és a még távollévők hozzátartozóinak megsegítése. Ebben próbált segíteni az 1946 decemberében elindított „Siess, Adj, Segíts!” országos gyűjtési mozgalom, amelynek eredményeként PPSK vármegyében 140 000 Ft gyűlt össze 1947 augusztusára.30 25 Varga. 2008. 268. o. 24 A mostani peremkerületeket képező, akkor még önálló ún. övezeti községek, városok lakosságával együtt értendő. Budapestnek külön közellátási kormánybiztosa volt Vas Zoltán személyében, aki egyben a főváros polgármesteri tisztét is betöltötte. PML XXI. 4-1. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. (1943—) 1945— 1950. Alispáni évnegye- des jelentések. 1945-1949. 1946. 1. negyedéves jelentés, 1947. 4. negyedéves jelentés. _í’ United Nations Relief and Rehabilitation Administration (Egyesült Nemzetek Segítő és Ú jjáépítő Szervezete) 7 American Joint Distribution Comittee 25 Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy éviizedének története 1945-1985.1. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka 1945-1968. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1985. 47-48. o. Lásd még: Honvári. 1996. 465^466. o.. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris. Budapest. 2000. 304. o. 2,) PML XXL 4-1. 1947. 1., 2. negyedéves jelentés. 50 PML XXL 4-1. 1947. L, 3. negyedéves jelentés.
