Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A magyar agrárium és a begyűjtési rendszer 1945-1956 - Közellátás és beszolgáltatás a háborút követő években
Bár nem elhanyagolhatók a különféle szervezetektől, országoktól érkezett segélyek, de a közellátás biztosítása érdekében minél hamarabb hatékony állami beavatkozásra volt szükség. Mivel 1944 végén és 1945 első hónapjaiban a kormány hatásköre még nem terjedt ki az ország egészére, ezért ekkor csak a törekvés volt meg arra, hogy a hiányok fedezésére szükséges termény-, illetve termékmennyiségeket az állami beavatkozás növelésével biztosítsák. Ez ténylegesen 1945-46 fordulójától valósulhatott meg.31 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) programjában - amely kisebb változtatásokkal ugyan, de a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetőségének (KV) programtervezete32 alapján készült el - külön fejezet foglakozott a mezőgazdaságban kívánatosnak tartott változtatásokkal. A földreform meghirdetése mellett a másik lényeges pont a parasztságot kiszipolyozó Jurcsek-rendszer eltörlése volt. A Jurcsek-rendszer hatályon kívül helyezésével egy időben - 1945. május 4- én - azonban már megjelent egy, a beszolgáltatást radikálisan szabályozó rendelet.33 Ennek értelmében május 31-éig a gazdáknak a háztartási és gazdasági szükségletükön felüli összes terményüket be kellett szolgáltatniuk, amelyet hatósági áron vettek át. Ez tehát nem csupán beszolgáltatásnak tekinthető, hanem egyenlő volt a termelő szükségleteit meghaladó termény teljes igénybevételével.’4 Az új termés betakarításának közeledtével szükségessé vált egy átgondoltabb beszolgáltatási rendszer kialakítása. Mivel a háború folyamán sok helyen megsemmisültek a kataszteri nyilvántartások, ezért a fent említett rendeletben a bevetett földterület termése alapján határozták meg a beadást. Ez kenyérgabona esetén azt jelentette, hogy. aki 2 kh-nál (kataszteri hold) kisebb területről aratott, az csak 25 kg-ot, a 15 holdas gazda viszont már 120 kg-ot kellett, hogy beadjon holdanként. Hamarosan sorra jelentek meg az újabb és újabb tennények (árpa, köles zab, olajosmagvak, burgonya stb.) beadását szabályozó rendeletek. Míg az 1945 első felében megjelenő rendeletek a növényi termények beadását szabályozták, addig szeptemberben ezt már az állati termékekre is kiterjesztették/3 A beszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó paraszti terhet jelentett a földadó, amelynek címén 1945. január 1-jétől kezdve a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 1 kg búza megfizetésére kötelezték a gazdákat.36 Az 1945-46-os gazdasági évben az infláció teremtette súlyos helyzet mellett jelentős készlethiánnyal kellett számolni. Az 1945. évi termés nem fedezte a lakosság szükségleteit sem, ráadásul annak számottevő részét elnyelték a jóvátételi szállítások, valamint a SZEB és a Magyarországon állomásozó megszálló hadsereg. így 1945-46 " Erdmann, 1992. 15-16.0. A programjavaslat előmunkálatai még Moszkvában megkezdődtek 1944 szeptemberének végén, októberének elején. A végleges szöveget Gerő Ernő és Révai József fogalmazta, majd a Néplapban jelent meg november 30-án. In: Rákosi Sándor - Szabó Bálint (szerk.): A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944— 1948. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1979. 39. o. (A továbbiakban: Az MKP és az SZDP határozatai.) 15 11 8504945. K.M. sz. r. M Nagy, 2002. 356. o. ” Varga. 2008. 266-267. o.. Erdmann. 1992. 17-18. о.. Nagy. 2002. 357-358. о. “4300/1945. ME. sz. г. 16
